Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat - állítja a TASZ. Ez derült ki szerintük annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért. Paks2 előkészítéséről ma szinte semmit sem tudunk, ahogy az Országgyűlés tagjai sem, pedig ők ma döntenek a 3000 milliárd forintnyi felvételéről.
A TASZ szerint továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről. Ezen adatok nyilvánosságáról szóló perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek. Azaz, a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez. A magyar országgyűlési képviselőknek az Országgyűlésben ma tehát úgy kell szavazniuk a finanszírozásról szóló szerződésről, hogy a döntéshez szükséges információk nem állnak, nem állhatnak rendelkezésükre.
A kormány által 2 éve hozott határozat világosan megfogalmazta az új atomerőművel kapcsolatosan elvégzendő feladatokat. Ebben vizsgálatot írt elő többek között a létesítés finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával, valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy ezeket a vizsgálatokat nem végezték el sőt, a határidőket sem tartották be: a feladatokat 2012. június – 2012. október között kellett volna végrehajtani.
Lázár János és Varga Mihály korábban azt nyilatkozták, hogy léteznek kormányzati számítások, és a kockázatokat is behatóan elemezték. A pert megelőzően az Energiaklub az NFM-től adatigénylés keretében kérte az előkészítő dokumentumokat, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését.
Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a per során korábban az derült ki, hogy nem is az NFM az adatkezelő, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban. Csakhogy a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél - írta a TASZ.
