Diszkriminatív a választási rendszer Bosznia-Hercegovinában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ítéletről készült közlemény ismerteti, hogy az ország alkotmánya különbséget tesz az emberek között aszerint, hogy valamelyik "államalkotó néphez", a szerb, a bosnyák vagy a horvát etnikumhoz, vagy más kisebbséghez tartoznak, emellett pedig az "állampolgár" kategóriába sorolja azokat, akik nem hajlandóak kinyilvánítani, hogy melyik kisebbséghez tartozónak tartják magukat. A parlamenti és elnökségi választásokon pedig csak azok indulhatnak, akik valamelyik "államalkotó néphez" tartozónak vallják magukat.
Azra Zornic megtagadta, hogy nyilatkozzon, mely etnikumhoz tartozik, pusztán bosznia-hercegovinai állampolgárnak tartja magát, így nem indulhatott a választásokon. Ez a bírák szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének diszkriminációt tiltó passzusait.
A bíróság közleménye felidézi, hogy egy korábbi ügyben is hasonló következtetésre jutott. Akkor az volt a kifogás, hogy sem romák, sem zsidók nem indulhattak a választáson. A bírák a kommüniké tanúsága szerint tisztában vannak azzal, hogy az alkotmányba a béke megőrzése érdekében kerültek ezek a kikötések a kilencvenes évek "brutális" háborúját követően, ám úgy vélik, hogy az azóta eltelt időben kialakultak a hatalommegosztás egyéb mechanizmusai, így ezen rendelkezések diszkriminatívnak tekintendők, továbbá sem ésszerű, sem objektív oknak nem tekinthetőek, amiért valaki kizárható lenne a választási folyamatból.
"A tragikus konfliktus után több mint 18 évvel semmi sem indokolhatja ezen vitatott alkotmányos rendelkezések fenntartását" - áll a bíróság közleményében.
"Eljött egy olyan politikai rendszer ideje, amely Bosznia-Hercegovina minden polgára számára biztosítja a jogot a képviselőházi és elnökségi választáson való indulásra, etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés és az államalkotó népeknek juttatott előjogok nélkül. Ehhez az alkotmány módosítása lenne szükséges" - szögezi le az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Azra Zornic kártérítést nem kért, így nem is kapott. Az ítélet nem jogerős, az ellen mind a panaszos, mind Bosznia-Hercegovina fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához. Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha egyik fél sem él a fellebbezés jogával, a bíróság elutasítja a fellebbviteli kérelmet, vagy a Nagykamara is dönt az ügyben.
