Egyre több a kivándorló, de vannak pozitív hatások is

A kivándorlás a válság kezdete óta dinamikusan növekszik, és a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma az összes dolgozó körülbelül 2,5 százalékát, vagyis 100 ezer főt tesz ki – írják elemzésükben a Magyar Nemzeti Bank munkatársai. Néhány csoportban különösen magas, illetve gyorsan növekszik a külföldön dolgozók száma. A szakképzett, középfokú végzettséggel rendelkezők, az építőiparban és a vendéglátóiparban dolgozók, a 25-35 év közöttiek, valamint a Nyugat-Magyarországon élők körében jóval átlag fölötti a kivándorlók aránya. Egyes csoportokban – például az építőiparban dolgozók, a szakképzett, középfokú végzettségűek körében – ez összefügghet a belföldi foglalkoztatás csökkenésével.

„A munkaerő elvándorlása számos csatornán is hat. Az ellátórendszerek fenntarthatóságának veszélybe kerülése, a versenyképesség csökkenése, a költségvetés egyenlegének csökkenése elsősorban hosszabb távon jelentkező negatív hatások” – fejtik ki meglátásukat az MNB munkatársai. Ezeket a negatív hatásokat azonban több tényező ellentételezheti. Rövid távon ilyen pozitív hatás, hogy a válság során az alacsonyabb munkakereslet mellett a kivándorlás a munkanélküliség aktuális szintjét, illetve a szociális kiadásokat is mérsékelhette.

Hosszabb távon a külföldön dolgozók hozzájárulhatnak a hazai versenyképesség növekedéséhez tudásuk átadása, valamint a hazautalások révén. A későbbi euróövezeti csatlakozás szempontjából a nemzetközi mobilitás növekedése önmagában is pozitívan értékelhető, mivel nagyobb munkapiaci rugalmasságot tesz lehetővé. n VG