„Magyarország az Ifjúsági Garancia teljes körű bevezetését legkésőbb 2018 évre vállalta” – közölte a parlament honlapján Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. A program keretében valamennyi uniós tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően négy hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön.
A kormányzatnál az LMP-s Szél Bernadett érdeklődött a garancia bevezetéséről. Eközben arra emlékeztetett, hogy az Európai Parlament (EP) értékelése szerint Magyarországon idén nem fogják bevezetni a programot, csak pilot jelleggel indítanak kísérleti projekteket. Szerinte az EP 2018-ra várta a program teljes körű bevezetését.
Az EP elemzése szerint az idén azért nem vezethetik be a programot, mert hiányoznak a feltételei.
Elsősorban a munkaügyi szolgálat átalakítása, az ügyfélkategorizációs rendszer bevezetése, a fiatalok elhelyezkedését segítő mentorhálózat kiépítése. Hiányolták a fiatalok minél hatékonyabb elhelyezkedését szolgáló koordinációt is a munkaügyi központok, az oktatási intézmények és az ifjúsági civil szervezetek között. A program már januártól futhatna, amelynek koncepcióját 2013. februárjában fogadták el a tagállamok. Finnországban működik a rendszer. Az egyeztetések lezárulása után a végleges verziót 2014. április 11-én nyújtotta be a magyar kormány.
Tállai közölte, hogy az EP a tagállamok összességének fogalmazott meg állásfoglalást, amely nem tartalmaz közvetlen utalást Magyarországra. Leírta, hogy uniós forrásokkal fejlesztik az új ügyfélkategoralizálási rendszert, amelyre a jövő év végig vállaltak határidőt. Az ifjúsági mentorhálózat alapjaként jelenleg is alkalmaznak a munkaügyi központoknál kizárólag fiatalokkal foglalkozó szakembereket.
Hangsúlyozta, hogy a kormány a 2014-20-as pénzügyi ciklusban a foglalkoztatási célú uniós források egyharmadát, mintegy 220 milliárd forintot kíván a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek javítására fordítani. Ebből a forrásból országszerte több mint 180 ezer fiatal részesülhet a fokozatosan kiépülő garanciarendszer szolgáltatásaiban. Jelenleg 75 ezerre tehető azon 15-24 éves magyar állampolgárok száma (a korosztály 15,4 százaléka), akik nem foglalkoztatottak, és nem vesznek részt sem oktatásban, sem képzésben. Tállai arra emlékeztetett, hogy a garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás lehetőséget ad a fokozatos bevezetésre azoknál a tagállamoknál, amelyek a NEET-fiatalok, vagy az ifjúsági magasabb arányával küzdenek.
A garanciarendszer kezdetben a nyilvántartásban szereplő hátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai képzettségű, tartós munkanélküli) fiatalokat célozza meg. „A korai beavatkozást és aktivizálást célzó intézkedések hatására várhatóan jóval nagyobb arányt képviselnek majd a munkaerő-piacra kilépő, illetve oktatásba, képzésbe kerülő fiatalok az újonnan regisztrálóknál, így a rendszer 2018-ra lesz képes az ajánlásnak megfelelő négy hónapon belül a támogatási garancia felajánlására” – hangoztatta Tállai. Az államtitkár azt is közölte, hogy az Ifjúsági Garancia keretében pilot program indítását nem tervezi a kormányzat. Idén, az év második felében az Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből (YEI) a regisztrált (kiemelten hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű) fiatalok foglalkoztathatóságának javítását célzó, aktív munkaerő-piaci programok indulnak.
Nem zárolás, egyenlegjavítás
A 2014. évi 2,9 százalékos hiánycél tartásához intézkedésekről szóló kormányhatározat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) egyenlegét érintően nem zárolást, hanem egyenlegjavítást ír elő – közölte Tállai András. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2014. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 50 milliárd forintos negatív egyenlegnek legalább 8 milliárd forinttal javulnia kell. Az NFA idei évi bevétele a törvényben rögzített 327,45 milliárd forinthoz képest a jelenlegi adatok alapján várhatóan túlteljesült Tállai szerint, így az előírt egyenlegjavuláshoz nem szükséges a kiadási oldal módosítása.
