Donald Tusk személyében tapasztalt politikus vezetheti december elsejétől az uniós tagországok csúcstestületét, az Európai Tanácsot. Tusk 2007 óta áll a varsói kormány élén, vagyis kabinetjével együtt túlélte a 2008-as válságot, sőt, a lengyel gazdaság – az EU-ban egyedülálló módon – egyetlen évben sem süllyedt recesszióba. A Jacek Rostowski nevével fémjelzett gazdaságpolitika sikere már a múlté – az európai hírű pénzügyminisztert is leváltották egy éve –, és Tusk kormányának hírnevét a nyár elején lehallgatott beszélgetések átirata is megtépázta. Olyannyira, hogy a friss felmérések szerint ma a lengyelek 26 százaléka szavazna pártjára, a Polgári Platformra, miközben az ellenzék fő ereje, a Törvény és Igazaságosság párt a voksok 32 százalékára számíthatna. Kérdés, hogy távozása után ez hogyan változik. Elemzők egyetértenek abban, hogy pártjában komoly űrt kell betölteni, erre egy éve van a Polgári Platformnak a következő parlamenti választás előtt.
Az 57 éves politikus számára Brüsszel egyfajta menekülőút is lehetne, tény ugyanakkor, miniszterelnökként az elmúlt években is komoly hírnevet szerzett magának az európai színtéren, amellett, hogy jó viszonyt ápol Angela Merkel német kancellárral. Nem véletlen, hogy Varsó olyan kezdeményezésekben járt az élen, mint az EU keleti partnerségi politikája – emlékezetes, hogy az eredetileg Budapestre tervezett csúcstalálkozót 2011-ben végül Varsóban rendezték meg –, de az energetikai unió, amely először szintén 2011 elején, a magyar elnökség idején merült fel, mára szintén Tusk nevéhez köthető terv.
A lengyel kormány vezetőjeként igen aktívan állt ki az ukrajnai orosz nyomásgyakorlás ellen. Emiatt májusban, a visegrádi négyek pozsonyi csúcstalálkozóján a tudósítások szerint vitába is keveredett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki a nyugatbarát új kijevi vezetésen a kisebbségi jogokat kérte számon, emiatt Tusk oroszbarát propagandával vádolta meg.
A magyar miniszterelnök mindezek ellenére nem bírálta Tusk jelölését, a szombati brüsszeli csúcstalálkozó előtt újságíróknak „ésszerű megoldásnak” nevezte a lengyel politikus, illetve az olasz Federica Mogherini jelölését, és mint olyat, elfogadhatónak tartotta. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára egy nappal később már arról beszélt, Tusk megválasztása Magyarország sikere is, hiszen „a visegrádi együttműködésnek, a közép-európai térségnek most már a gazdasági súlya mellett a politikai súlya is jelentősen megnőtt.” Az államtitkár kiemelte: Orbán Viktor kifejezetten jó viszonyt ápol a lengyel politikussal.
Abban a nemzetközi sajtó is egyetért, hogy Tusk kinevezése üzenet Moszkvának, egyfajta egyensúlynak is tekinthető ugyanakkor, mivel a másik vezető, akiről szombaton döntöttek, az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjára jelölt olasz külügyminiszterrel szemben korábban – tapasztalatlanságán kívül – éppen azt vetették fel, hogy kormánya túl jó viszonyt ápol Moszkvával. n Gy. M.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.