Csökkent a különbség a vidéki és a fővárosi fizetések között

"Ami igazán fontos, hogy az alacsony inflációnak köszönhetően idén is reálbér növekedést tapasztalhatunk: a bérek reálértéke – ha az inflációs előrejelzések megvalósulnak - átlagosan több mint 2 százalékkal nő az év végéig. Ezt a 2008-as válság óta először tavaly tapasztalhattuk, idén azonban még nagyobb a béremelés értéknövekedése, azaz az infláció és a vállalatok által megvalósított fizetésemelések közötti különbség" - olvasható a cég közleményében.

Továbbra is folytatódik az az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével kezdődött trend, amely szerint a legmagasabb béremelést a legalacsonyabb keresettel rendelkező adminisztratív és fizikai dolgozók, a legkisebbet pedig a felsővezetők kapják. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a kettő között egyre kisebb a különbség: 2014-ben már csupán 0,4 százalékkal kaptak nagyobb emelést az előbbiek. Idén a cégek 15 százaléka fagyasztotta be a béreit, ami számottevő csökkenés a tavalyi 22 százalékhoz képest. Leginkább a pénzügyi ágazatban tevékenykedő cégekre volt jellemző, hogy 2014-ben egyáltalán nem emelték munkavállalóik bérét.

Ennek ellenére még mindig a pénzügyi vállalatok fizetnek legjobban Magyarországon, őket szorosan követik az IT/telekommunikációs és a gáz- és olajipari cégek, amelyek átlagosan több, mint 10 százalékkal fizetnek jobban, mint az országos átlag.

Sok év után először csökkent valamelyest a különbség a vidéki és a budapesti bérek között. A fővárosiak csupán 5 százalékkal keresnek többet, mint az országos átlag (ez 2009-ben még 8 százalék volt), Nyugat-Magyarország pedig „csak” 7 százalékkal van elmaradva ettől (2009-ben még 11 százalék volt). Ennek a folyamatnak a hátterében a munkavállalók növekvő mobilitása, illetve kifejezetten Győr környékének - elsősorban az autóiparral összefüggő - gazdasági fejlődése állhat.

2014-ben egyértelműen növekedett a bónuszok aránya a teljes jövedelmen belül. Ez azt jelenti, hogy a hazai magánszféra egyre jobban kezdi bérpolitikáját a teljesítmény alapú bérezés irányába tolni, hiszen a bónuszok azok, amelyeket közvetlenül az elért teljesítménnyel összhangban adnak a vállalatok. A munkavállalók jövedelmének nagyon jelentős szeletét, átlagosan 17 százalékot teszi ki a nem készpénzben biztosított juttatások aránya.

Ezek között továbbra is vezető helyen van a vállalati gépkocsi, illetve a cafeteria (a rugalmas, munkavállaló által választható elemekből összeállított csomag). Ez utóbbinak valamilyen formáját a cégek 80 százaléka biztosítja, ráadásul 30 százalékuk 2014-ben növelte is az erre fordított keretösszeget. A legnépszerűbb juttatási egyértelműen a SZÉP kártya, szinte minden vállalat, amely a cafeteria rendszert használja, alkalmazza ezt is - derül ki HayGroup elemzéséből.