Soha nem látott mértékű fejlesztések a hazai agráriumban – Történelmi léptékű támogatások, megújuló falvak, versenyképes mezőgazdaság (x)

2942 milliárd forint – ennyi forrás áramlott a magyar vidékbe

A magyar kormány 2021-ben arról döntött, hogy a vidékfejlesztési forrásokhoz a hazai költségvetésből biztosított nemzeti kiegészítő finanszírozás mértékét a maximális megengedett mértékre, 80 százalékra emeli. Ennek köszönhetően a Vidékfejlesztési Program révén 2014 és 2022 között olyan léptékű beruházások és támogatások valósultak meg, amelyek évtizedekre meghatározzák hazánk agrár- és élelmiszeriparát, valamint a vidéki közösségek életminőségét. A Vidékfejlesztési Program közel 3 ezermilliárd forintos uniós és hazai társfinanszírozás révén mintegy 400 ezer pályázót támogatott. Ez nem csupán számokban, hanem eredményekben is mérhető: több mint 54 ezer agrárberuházás, 1300 korszerűsített élelmiszeripari üzem, és mintegy 2500 település fejlődését segítette a program. A mögöttünk hagyott időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy a helyi közösségek megerősödtek. Közel 300 megújult piac, 1266 kilométer felújított külterületi út és 28 ezer hektárnyi új erdő teszi a vidéki emberek mindennapjait könnyebbé és biztonságosabbá. Ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vidéki élet ne csak élhető, hanem vonzó is legyen a fiatalabb generációk számára.

Zöldebb mezőgazdaság – tudatosabb termelők

A mostani aszályos időszakban nem is kell külön kiemelni, mekkora jelentősége van annak, hogy több mint 32 ezer hektárral nőtt az öntözött mezőgazdasági terület, és több régi vízgazdálkodási infrastruktúrát is felújítottak. A Vidékfejlesztési Program eredményeként a hatékonyabb öntözőrendszerek telepítésével érintett területek nagysága meghaladja a 41 ezer hektárt.

A program segítségével 28 ezer hektárnyi új erdőterület jött létre, amely élőhelyet biztosít vadonélő állat- és növényfajoknak, valamint beporzóknak. A Településfásítási Program eddigi öt ütemében pedig összesen 61 ezer sorfát ültettek el közel kétezer településen, amelyhez 2,85 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre.

Rovaros beporzás nélkül nincs gazdálkodás, így a Vidékfejlesztési Program fontos eredménye, hogy félmillió méhcsaládot érintő támogatás jutott a hazai méhészeknek. A megújuló energetikai fejlesztések – amelyek 91 százalékban napelemes beruházások voltak – segítségével pedig közel kilencezer gazdaság és vidéki lakos kezdett el megújuló energiát használni. A megújuló energetikai fejlesztések nagyjából 280 ezer háztartás éves lakossági áramfogyasztásával megegyező termelést biztosítanak. 

Az állattenyésztésben 3300 fejlesztés valósult meg, amelyek az állattartó telepek létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújítását, technológiáinak korszerűsítését, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák beszerzését is jelentették.

Az elmúlt években a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés területe mintegy hatezer hektárral bővült, így növelve hazánk élelmiszer-önellátását. A program keretében a Margit-sziget területével közel azonos méretű, 100 hektárnyi üveg- és fóliaház-fejlesztés valósult meg, amelyek eredményeként a boltok polcain éves szinten már 10-11 hónapon keresztül is elérhetővé válnak a magyar munkaerő által termelt hazai zöldségek. További mintegy 4000 hektáron indult el gyümölcsültetvény telepítése, a hazai gombatermesztést pedig csaknem 60 ezer négyzetméternyi – közel nyolc futballpályányi – korszerűsített vagy újonnan létesítendő gombaház támogatásával serkenti a program. A mezőgazdaságban különösen égető kérdéssé vált generációváltást is elősegíti, hogy több mint ötezer fiatal gazda kapott támogatást, hogy elindítsa gazdaságát.

Fontos területe volt a programnak a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, e pályázat keretében pedig több mint 2300 gazdálkodó kapott támogatást, akik közel 900 ezer hektár területtel rendelkeznek. A precíziós technológia bevezetése 5–25 százalékos megtakarítást eredményezhet a tápanyag-kijuttatásban.

Eredményesen zárult a Vidékfejlesztési Program

A Vidékfejlesztési Program a közös agrárpolitika részeként működő uniós támogatási program volt, amely 2014 és 2022 között segítette a magyar vidék fejlődését. A cél az volt, hogy

• javuljanak a vidéki életkörülmények,
• fejlődjenek a mezőgazdasági vállalkozások és
• növekedjen a vidéken élők megélhetési lehetősége.

A magyar vidék és agrárium fejlesztése azonban a program zárásával sem állt meg, mi több, az ágazat forrásai a jelenleg zajló támogatási időszakban tovább bővültek. Az idén záruló VP helyébe lépő KAP Stratégiai Terv szintén az EU mezőgazdasági politikájának része, és továbbra is a vidéki térségek támogatására koncentrál. A Magyarország számára rendelkezésre álló 5651 milliárd forintból 3153 milliárd forint kifejezetten a vidékfejlesztést szolgálja. Már javában benne vagyunk a terv végrehajtásában, hiszen 2025. július közepéig

• 46 pályázati felhívás jelent meg, összesen 1502 milliárd forint értékben,
• már több mint 63 ezer támogatói döntés született, és
• az első kifizetések már megtörténtek, 390 milliárd forint értékben.

A következő időszak legfontosabb küzdelmét azonban Brüsszelben kell megvívni, nem engedhető ugyanis, hogy az európai, így a magyar gazdáknak járó forrásokat az Európai Parlament és a Bizottság Ukrajna újjáépítésére fordítsa. Ezzel nem csupán a gazdálkodók megélhetését és az európai mezőgazdaság versenyképességét ásnák alá, hanem a kontinens élelmiszer-önellátását, így minden uniós állampolgár biztonságát veszélyeztetnék. Épp ezért az európai gazdaszervezetek mellett a támogatások megvédése érdekében eltökélt kormányok, így a magyar kormány is minden fórumon síkra száll az agrár- és vidékfejlesztési támogatások megóvásáért, az európai mezőgazdaság stabilitásának megőrzéséért.