Az Egyesült Államok legfelső bírói testülete ezzel a meglepetésszerű döntésével változatlanul hagyta azokat az alsóbb szintű ítéleteket, amelyek Virginia, Oklahoma, Utah, Wisconsin és Indiana államban hatályon kívül helyezték az azonos nemű párok egybekelésére vonatkozó tilalmat. A Legfelsőbb Bíróság határozata érvényes Észak- és Dél-Karolina, Nyugat-Virginia, Wyoming, Kansas és Colorado államra is, ahol szintén megfellebbezték az ilyen házasságkötések tiltását.
A hétfői döntés azt jelenti, hogy 19-ről hamarosan 30-ra emelkedik azoknak az amerikai tagállamoknak a száma, ahol legális az azonos neműek házasságkötése. Az ítélet várhatóan a többi államban is bátorítólag hat majd a melegjogi aktivistákra, akiknek Barack Obama elnök által is támogatott álláspontja szerint az amerikai alkotmány szavatolja az azonos elbánáshoz való jogot, így a házasságkötések között nemi alapon tett különbségtétel ellentétes a szövetségi alaptörvénnyel.
A legfelsőbb bíróság tavaly júniusban 5-4 arányban úgy határozott, hogy törli egy vonatkozó szövetségi törvény azon rendelkezését, amely a házasságot heteroszexuális párok frigykötéseként határozta meg. Az elmúlt évtizedekben az azonos neműek házassága ügyében meghozott támogató törvényszéki ítéletek részben azt tükrözik, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény megváltozott a kérdésben, és az ilyen szerződések pártjára állt. 2004-ben Massachusetts volt az első olyan állam, ahol egy előzőleg meghozott helyi bírósági határozat alapján engedélyezték a melegek és leszbikusok egybekelését.
A Legfelsőbb Bíróság egyúttal elutasította John Freshwater tanár fellebbezését, akit 2011-ben Ohióban vezetői utasítás megtagadása címén azért bocsátottak el egy önkormányzati iskolából, mert a kreacionizmus tanát hirdette és megtagadta, hogy vallási témájú anyagokat eltávolítson az osztályteremből. Freshwater jogi képviselője szerint az elbocsátással megsértették Freshwaternek a szólás szabadságához való jogát.
A legfelső amerikai bírói testület elutasította a terrorizmussal összefüggő vádak miatt 17 és fél évre ítélt Tarek Mehanna fellebbezését is, aki azt állítja, hogy dzsihád interneten történő dicsőítése részét képezi a szólásszabadsághoz való jogának. Mehanna, aki terrorista kiképzésben való részvétel szándékával Jemenbe utazott és Irakban harcolni akart az amerikaiak ellen, tervének meghiúsulása nyomán visszatért az Egyesült Államokba, ahol online agitációba kezdett. Ügyvédjei szerint nem bizonyítható, hogy ügyfelük a szólás szabadságának gyakorlásán kívül kézzel fogható támogatást is nyújtott volna az al-Kaidának.
