Varga Mihály üzent a magyaroknak: 26 ezer milliárd forint sorsa még nem dőlt el – a tőzsdén látná szívesen megtakarításaikat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb történelmi csúcsokat ért el a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amelynek teljesítménye nemcsak a befektetők, hanem a magyar gazdaság, a vállalatok és a lakosság számára is kedvező hatásokkal jár – erről beszélt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a BÉT ünnepélyes kereskedésindító csengetésén.
Az eseményen Kármán András pénzügyminiszter és Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is részt vett.
Varga Mihály hangsúlyozta: a jegybank továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, amelyhez a hazai tőkepiac erős teljesítménye is jelentősen hozzájárul.
Kiemelte, hogy a Budapesti Értéktőzsde az elmúlt bő egy évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül:
piaci mérete több mint négyszeresére nőtt, miközben a részvénykibocsátók száma közel negyvennel emelkedett.
Jelenleg már 154 vállalat részvényeivel kereskednek a hazai tőzsdén.
A jegybankelnök szerint a BUX-index folyamatosan új történelmi rekordokat dönt, és már a 140 ezer pontos szint közelében jár. Úgy fogalmazott, hogy a Budapesti Értéktőzsde ma már valamennyi fontos mutató alapján a világ élvonalába tartozik, a közép-európai régióban pedig Varsó után a második legjelentősebb értéktőzsdének számít.
Varga Mihály külön kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank stratégiai célja a lakossági megtakarítások nagyobb arányú tőkepiaci hasznosítása.
Elmondása szerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona már meghaladja a 124 ezer milliárd forintot, amelyből mintegy 26 ezer milliárd forint szabadon felhasználható, így jelentős további növekedési potenciál rejlik a lakossági befektetésekben.
A jegybankelnök szerint a tőzsde eredményei összhangban állnak az MNB stabilitási célkitűzéseivel.
Ennek alátámasztására felidézte, hogy az infláció júniusban 1,7 százalékra mérséklődött, a forint árfolyama a tavaly áprilisi 410 forint körüli euróárfolyamról jelenleg mintegy 360 forintra erősödött, miközben a nemzetközi tartalékok rekordmagasságba, 61 milliárd euróra emelkedtek.
Az eseményen Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magyar tőkepiac fejlesztése közös gazdasági érdek.
Hangsúlyozta, hogy egy erős tőzsde javítja a hazai vállalkozások versenyképességét, ösztönzi a beruházásokat és hozzájárul a magyar gazdaság hosszú távú növekedéséhez. Hozzátette: a Budapesti Értéktőzsde a jövőben is nyitott partner kíván lenni minden olyan kezdeményezésben, amely a hazai tőkepiac fejlődését szolgálja.
Fontos üzenet, kamatcsökkentés közepette
Minderről akkor beszél a jegybankelnök, amikor sorra vágják vissza a kötvénykamatokat.
Mint ismert, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban négy hónap után első alkalommal nyúlt az alapkamathoz, melynek eredményekén 25 bázisponttal 6 százalékra süllyedt az irányadó kamatláb, ami a kamattranszferen keresztül a kereskedelmi bankok és az ÁKK által kínált kamatokban is érezteti hatását. A Varga Mihály vezette MNB emellett a nyárra további, összesen fél százalékpontos kamatvágást is előrevetített.
Az inflációkövető állampapírok (például a PMÁP) tulajdonosai számára rossz hír, hogy a fogyasztói áremelkedésre vonatkozó előrejelzését is jelentősen lefelé módosította a jegybank, amely az eddigi 3,8 százalékkal szemben már csupán 1,8 százalékra várja az inflációt 2026 egészében.
Az államadósság kezelésért és a likviditás biztosításáért felelős ÁKK-tól és új vezetőjétől, Tardos Gergelytől eközben deklarált célként várja az állam kamatköltségeinek leszorítását a Kármán András vezette pénzügyminisztérium is.
Az adósságkezelő pedig aktivizálta is magát, a májusi és júniusi fél-fél százalékos kamatcsökkentés után a hét elején tovább kurtította a legkedveltebb állampapírtípusok, a Fix MÁP és a MÁP Plusz kamatait.
Mindezek értelmében a lakossági államkötvények értékesítésének több mint 90 százalékát kitevő legfontosabb terméktípusok közül
- az eddig ötéves lejáratú Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) 7 helyett csak 5,5 százalékos éves kamatot fizet majd, ráadásul a pénteken érkező új sorozat futamideje három évre csökken.
- Az ötéves, sávos kamatozású Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) a korábbi 6,5-7,5 százalékkal szemben 5-6 százalékos kamattal vásárolható,
- az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegy kamatai pedig 5,5-ről 4,5 százalékra, illetve 6 százalékról 5 százalékra apadtak.
A változás nem érinti az inflációkövető PMÁP sorozatot, amely a változatlanul 4,5 százalékos kamatbázis felett az előző évi inflációt 0,1 százalékkal meghaladó kamatprémiumot is fizet.
