Bizalmatlansági indítvány a Juncker-bizottság ellen

Az MTI birtokába került, pár soros értesítőből kiderül, hogy a szabályok értelmében az indítvány benyújtását követő plenáris ülésen, vagyis a jövő héten Strasbourgban vitát és szavazást is kell tartani a bizalmatlansági indítványról.

Ha az EP képviselőinek több mint kétharmada megvonja bizalmát a brüsszeli testülettől, akkor az egész bizottságnak testületileg le kell mondania. Az elmúlt napokban két képviselőcsoport is elkezdte az aláírásgyűjtést, hogy benyújthassák a bizalmatlansági indítványt a Jean-Claude Juncker vezette testület ellen, miután oknyomozó újságírók feltárták, hogy több száz vállalat kötött titkos adómegállapodásokat a luxemburgi adóhivatallal.

Ezek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be a nagyhercegségben. Jean-Claude Juncker egészen tavaly decemberig, 18 éven át volt az ország miniszterelnöke, 1989 és 2009 között, részben a miniszterelnökséggel párhuzamosan pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el. Egy neve mellőzését kérő parlamenti forrás arról adott tájékoztatást, hogy a kettő közül a Nigel Farage vezette, euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) képviselőcsoport és a függetlenek közt helyett foglaló, francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen által indított kezdeményezésnek sikerült elsőként összegyűjtenie a szükséges, legalább 76 darab szignót.

Az EP honlapján fellelhető információk tanúsága szerint az európai integráció története során a parlament nyolcszor szavazott már bizalmatlansági indítványról, de még sosem kényszerítette lemondásra az Európai Bizottságot.