BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Putyint másolja Orbán - írja a FAZ

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy Kelet-Közép-Európáról szóló írásában foglalkozott Magyarországgal a szerdai számában.

A FAZ Lopakodó oligarchizálódás címmel közölte Karl-Peter Schwarz írását, aki a kelet-közép-európai térségben 1989 óta kibontakozott gazdasági változásokat összefoglalva kiemelte, hogy a növekedési rátára és a külkereskedelmi mérlegre összpontosító "csőlátás" fókuszából kimarad a 2008-2009-es válságévek óta jelentősen megmutatkozó "negatív trend", amelyet Orbán Viktor után "az +illiberális demokráciába+ vezető útnak" lehet nevezni.

A FAZ szerzője szerint "Orbán rendszere politikailag egy plebiszcitárius diktatúra vonásait mutatja", a gazdasági modellje viszont a "kínai, orosz és török példát követő államkapitalizmus", és "enyhébb formában" hasonló fejlemények tapasztalhatók máshol is Közép-Európában.

Hozzátette: a térségben már hosszabb ideje zajlik a "lopakodó oligarchizálódás", ami a kormányok, pártok és olyan vállalkozók szoros kapcsolatának következménye, akik a "politikailag irányított privatizáció során hatalmas vagyont halmoztak fel".

Megjegyezte: az utóbbi tíz évben számos korrupciós botrány mutatott rá arra, hogy az ideológia és politikai program alapján meghatározott pártok "gyorsan erodálódnak" és egyre inkább alárendelődnek befolyásos konszernek érdekeinek.

Oroszországgal ellentétben - ahol az oligarchák alávetik magukat Putyin "titkosrendőri rezsimjének" - a kelet-közép-európai posztkommunista államokban az oligarchák hajtják uralmuk alá az államot - írta Karl-Peter Schwarz, hozzátéve, hogy az oligarchák érdekeinek "a külpolitika és külgazdaság-politika beszűkülése" felel meg, és ennek tulajdonítható, hogy a kormányok "kelletlenül" bírálták a Krím annektálását és a kelet-ukrajnai orosz "inváziót", és főleg arra törekedtek, hogy hátráltassák az Oroszország elleni szankciókat.

A liberális Süddeutsche Zeitung a Déli Áramlat földgázvezeték ügyéről közölt cikket. Orbán Viktor Moszkva közelségét keresi című írásában Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy a kormányfő fel akarja gyorsítani a Déli Áramlat megépítését, és ezzel "szembehelyezkedik Brüsszellel". A szerdő megítélése szerint a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzésére vonatkozó keddi jogszabály-változtatás "csak egy a több barátságos gesztus közül, amelyekkel az EU-val szemben kritikus Orbán Moszkva közelségét keresi". Ez "nemcsak Brüsszelt, hanem Washingtont is zavarja" - tette hozzá, felidézve egyebek között a paksi bővítés ügyét és Orbán Viktor nyári tusnádfürdői beszédét. Az amerikai beutazási tilalom ügyére kitérve hangsúlyozta, hogy Washington lépését "nem csak Budapesten" értelmezik üzenetként, amely arról szól, hogy "Orbán Oroszország-barát politikájának véget kell érnie".

Orbán Viktor kormánya a tekintélyelvűség felé csúszik, kihívást intéz az Európai Unió (EU) alapértékei ellen, és megússza ezt - olvasható a The International New York Times című lap szerkesztőségi cikkében.

Az újság szerint október 22-én az Európai Parlament megtámogatta az Orbán-kormány tekintélyét, amikor egy sor biztosjelölt között jóváhagyta Navracsics Tibor bevételét is az Európai Bizottságba. A lap utal arra, hogy Orbán a nyáron azt mondta, "illiberális" államá akarja tenni Magyarországot, példaként Oroszországot, Törökországot és Kínát említve, s hogy kormánya támogatja a magyar etnikai nacionalizmust, táplálva az antiszemitizmust és a romaellenes előítéleteket.

Szó van a cikkben a 2010-ben hozott médiatörvényről, annak hatásairól, az internetadó nemrég meglebegtetett ötletéről  és az orosz Déli Áramlat földgázvezetékkel kapcsolatos törvényről is. 

A szerkesztőségi cikk azzal zárul, hogy az antidemokratikus politika miatti aggodalom langyos kifejezései helyett az Európai Uniónak át kellene térnie Magyarország szankcionálására, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének pedig hatalmát érvényesítve lemondásra kellene kényszerítenie Navracsicsot. Ha e lépések nem történnek meg az Orbán-kormánnyal szemben, az lemondás az EU alapjait jelentő értékekről - olvasható a szerkesztőségi cikkben.

A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap szerint Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetője már nem tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt példaképének.

Michal Kokot publicisztikájában felidézi, hogy Kaczynski a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után fogadkozott, hogy "lesz még Budapest Varsóban", és számos alkalommal fejezte ki csodálatát a magyar miniszterelnök iránt, akinek egyes intézkedéseit pártja választási győzelme esetén maga is be akarta vezetni.

Amióta az ukrajnai válság kapcsán Magyarország oroszbarát húrokat pengetett, Kaczynski már nem tekint Budapestre példaként - írta. Orbán bírálta az Oroszország elleni szankciókat, sőt - a lengyel szerző állítása szerint - még azt is sejtette, hogy a nagyszámú magyar kisebbség által lakott Kárpátalját visszacsatolhatják Magyarországhoz.

Bár a PiS vezetőjének imponálnak a tekintélyelvű hajlamokkal rendelkező vezetők, a szerző szerint a lengyel társadalom eltér a magyartól, ez egy erős civil társadalom, amely képes megvédeni magát a hatalomnak való alárendeltségtől. Ezért szerinte Kaczynskinak és körének új példakép után kell néznie.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek