Rendezne-e Budapest olimpiát 2024-ben?
Délelőtt 11-kor kezdődött el a MOB rendkívüli közgyűlése. A legfontosabb napirendi pont: pályázzon-e Budapest a 2024-es olimpiára?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelezte: olcsóbb, gazdaságosabb olimpiákat szeretnének - ez jól jöhet a budapesti terveknek. A riválisok azonban komolyak: Róma és Boston már beadta a pályázatát, elképzelhető, hogy Berlin és Szentpétervár is indul. A lehetséges indulók közt van Nairobi, Casablanca, Durban, Johannesburg, Doha, Brisbane, Hamburg, Isztambul és Baku is. A NOB a végleges döntést 2017-ben hozza meg.
Sikertelen olimpiai pályázatokban Budapest a világ élvonalában van. Már az első, 1896-os olimpiára is bejelentkezett a város, ám akkor nem sokáig volt kérdés, hogy Athén kapja a rendezési jogot. Az 1920-as olimpia rendezési jogát 1914-ben megkapta Budapest, ám a világháború közbeszólt, háborús vesztesként részt sem vehettek a magyar sportolók a végül Antwerpenbe vitt olimpián.
Évtizedekkel később, amikor a Rákosi-rendszer a sportban erősített, megpályázták az 1960-as olimpia megrendezését is. A pályázatot Róma nyerte - a döntés erről 1955-ben született meg, de az addigi években a Népstadion megépítésével már komoly előkészítő munkát végeztek. Ennyi látható eredménye azóta sem lett egyetlen magyar olimpiai pályázatnak sem.
A rendszerváltás után lett divatos újra budapesti olimpiáról álmodozni. Elsőképp 2002-ben vetették fel, nem sokkal a választás előtt, hogy a 2012-es pályázattal meg lehetne próbálkozni, a Fidesz ezt kellőképp fel is használta a kampányában, de a választás után nem lett semmi az ötletből. A következő céldátum 2020 volt: az akkori olimpia megrendezéséről 2013-ban döntöttek (Tokió kapta), de a Budapesti Olimpia Mozgalom már évekkel korábban elindult. A gazdaság fontos szereplői álltak ki az olimpiarendezés mellett, de végül a válság közbeszólt, már a pályázatig sem jutottunk el. Igaz, a szervezet honlapján még most is látható a számláló: még mínusz 554 nap, és dönt a NOB arról, lesz-e olimpia Budapesten.
