„Azon bölcsődei kisgyermeknevelőkre terjeszti ki a kormány 2016. januártól a pedagógus életpályát,akik a bölcsődei területen elismert főiskolai végzettséggel rendelkeznek” – nyilatkozta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Balog Zoltán tegnap jelentette be egy konferencián, hogy a kormány kiterjeszti a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, s a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadókra jövő év elejétől.
A humán miniszter azt is közölte, a kormány megújítja és egységesíti a koragyermekkori fejlesztés rendszerét, hogy a sajátos nevelési igényű fiatalok családjai mielőbb megkapják a szükséges szakmai segítséget. A programra kétmilliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben, ebből a forrásból fedezik egyebek mellett a pedagógus-életpálya kiterjesztését, valamint a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók körének bővítését, kétszáz fővel.
Szűcs Viktória szerint a gyakorlatban a 10 ezer bölcsődei dolgozóból, melyből mintegy 6000 fő szakdolgozó, a pedagógus életpálya szerinti bérezés 882 főre fog vonatkozni, mely a szakállomány 14,7 százaléka (a bejelentés 39 fő örökbefogadási tanácsadót érint). Magyarországon 2009-ben indult az első szakirányú főiskolai szintű képzés csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, és a tavalyi évben végeztek először a már egyetemi oklevelet kapó neveléstudomány szakos kisgyermeknevelők.
A javaslatot először, a szociális életpályamodell munkacsoporton belül közösen a BDDSZ és a Magyar Bölcsődék Egyesülete fogalmazta meg. „Ez most zöld utat kapott, melyet üdvözlünk” – mondta Szűcs Viktória. Az intézkedés bevezetése megállíthatja a diplomások átvándorlását az oktatási ágazatba, így például az óvodákba, az iskolai végzettségek átjárhatósága miatt.
„Mindemellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a felsőfokú OKJ szakképesítéssel rendelkező (E-kategóriába sorolt) kisgyermeknevelők is mihamarabb bekerüljenek a fenti körbe, akik számára a kormányzatnak egy segítő jobb kezet kell nyújtani” – hangoztatta BDDSz elnöke. Ezalatt azt érti, hogy a kisgyermeknevelők 85 százalékát akik első körben nem kerülnek be a pedagógus életpálya hatálya alá, célzott és támogatott képzéssel mihamarabb diplomához juttassák.
A KSH szerint 2015-ben is a szociális területen dolgozók jövedelme és nettó keresete a legalacsonyabb a összes ágazata közül. A 2014. januárjától bevezetett (március hónaptól kifizetésre kerülő), szociális ágazati bérpótlék Szűcs Viktória szerint nem oldotta meg a rendkívül méltánytalan bérhelyzetet. Ma az ágazati dolgozók 75 százaléka a pótlékkal növelt jövedelmével is kevesebb nettót keres, mint a 2013. évi létminimum, azaz 87 ezer 510 forint.
Az évek óta változatlan közalkalmazotti illetménytáblán olyan alacsony összegek vannak, hogy azokat ki kell egészíteni minimálbérre, garantált bérminimumra és erre jön rá az ágazati pótlék. Egy 30 éve pályán lévő bölcsődei nevelő csak pár ezer forinttal keres többet mint egy pályakezdő. Feszültség sem kizárt a kimaradók miatt
Balog Zoltán bejelentése kapcsán kiemelten fontosnak tartja a BDDSZ, hogy a beígért 2015 júliusi bérrendezés a szociális ágazatban szintén zöld utat kapjon és 2016. januártól a szociális ágazati életpályamodell bevezetésre kerüljön. Szűcs Viktória szerint csak nez az intézkedés tudná némileg kompenzálni azt, hogy az országban alkalmazott 10 ezer bölcsődei dolgozó közül 882 kapna egy viszonylag magas béremelést, és a többiek pedig teljesen kimaradnának mindenből, akkor, mikor a szociális ágazat jövedelmi adatai alapján sereghajtó valamennyi nemzetgazdasági szektor között. „Ha ez nem következne be, beláthatatlan belső feszültség alakulna ki az intézményekben – hangoztattaa BDDSZ elnöke.
