A jövedelmeket ki kell egészíteni (a esetében is), hogy megkapják a bruttó 122 ezer forintos garantált minimálbért. Hiába végeznek elhivatott, felelősségteljes munkát évtizedek óta, ugyannyit keresnek, mint egy két hónapja felvett portásfiú vagy egy takarító. G. Magdolna szerint csak látszatintézkedés, hogy a kormányzat szeptembertől megemeli a pedagógus végzettségű oktatást segítő iskolai alkalmazottak bérét, ugyanis ez például csak az iskolatitkárok 1-2 százalékát érinti.
„Mikor kapnak végre béremelést 2008 után ismét a nem pedagógus végzettségű nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak? – kérdezte már sokadszorra a kormányzatot az LMP-s Ikotity István. Rétvári Bence közölte, az Emmi, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet között előrehaladott tárgyalások zajlanak a bérhelyzetük további javításáról. „Ennek első lépése lehet a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és technikai dolgozók részére 2015-ben juttatandó béren kívüli juttatás” – hangoztatta a parlamenti államtitkár. A tárgyalások a jelenlegi fázisban már a béren kívüli juttatás pontos mértékéről és időpontjáról folynak.
„Arról már van egy megállapodás, hogy a Klik állományában lévő, oktató-nevelő munkát segítő kollégák idén 50 ezer forint összegű béren kívüli juttatást kapnak Erzsébet utalvány formájában” – válazolta lapunk kérdésére a PSZ elnöke. Galló Istvánné elmondta, az önkormányzati óvodákban dolgozók, mivel nem a Klik alá tartoznak, nem kapják meg ezt a juttatást. Ezért kezdeményezte a belügyminiszternél, hogy ők is kapják meg ezt a cafeteriát, ami a nettó 70-80 ezer forintot kereső alkalmazottaknak csak „egy tűzoltást jelent”.
G. Magdolna lapunknak azt mondta, még az 50 ezres egyszeri cafeteria elérése is rengeteg munkában van. Az iskolatitkár szerint azonban a kétszer adott 25 ezer forint étkezési jegyben nem megoldás, a bértáblát kellene minél előbb rendezni. 25 év munka után nettó 87 ezer forintból nem lehet megélni, sokan már felélték tartalékaikat, hónapról hónapra tologatják tartozásaikat.
Gallóné is hangsúlyozta, 2008 óta változatlan a közalkalmazotti bértábla, ami vonatkozik a közoktatásra, az egészségügyre, a kultúrára és a szociális ágazatra is. A PSZ elnöke utalt rá, sem az idei, sem a jövő évi büdzsében nem szerepel a közalkalmazottak béremelése. „A kormányzat életpályamodellekben gondolkodik, ami a pedagógusoknál felemásan valósult meg, a mintegy 40 ezer oktatást-nevelést segítő alkalmazott – iskolatitkár, pedagógiai asszisztens, rendszergazda, portás, konyhai dolgozó, takarító, dadus – sem számíthat béremelésre jövőre sem” – mondta Gallóné. Szerinte a takarítóknak nem is lehetne életpályamodellt kínálni. Az iskolákban is hatalmas a bérfeszültség, de ez igazán az óvodákban kézzelfogható. A csoportokban szintén jelen lévő dadusok ugyanis még mindig minimálbért keresnek, míg az óvodapedagógusok kaptak béremelést.
A PSZ vezetője hangsúlyozta, a béremelés elmaradása az egészségügyben, a szociális ágazatban és az oktatásban is a minőség romlásához vezethet, pedig az államnak kötelessége az említett ellátási rendszerek működtetése. Mivel nettó 70-80 ezer forintból nem lehet megélni, a dolgozók nem tudnak minőségi munkát végezni, vagy más állást keresnek.
Idén 38,5 milliárddal több jut pedagógusbérre
Varga Mihály gazdasági miniszter az LMP-s Ikotity István érdeklődésére nemrég közölte, az állam a pedagógus életpálya modell fokozatos bevezetése keretében a bérekre, és járulékaira 2012-höz képest 2013-ban 32,5 milliárd forinttal, 2013-hoz képest 2014-ben további 120,9 milliárddal költött többet. Az idén 38,5 milliárddal jut több erre a célra a központi büdzséből. Ezek az összegek a bevezetés évének szeptemberében 26 százalékkal, majd évenként, tanévkezdéskor átlagosan további 3,7 százalékkal emelték, illetve 2017 szeptemberéig – a majd akkor beépülő többletekkel – emelni fogják a pedagógusok bérét.
