Női kvóta: „Ne essünk át azért a ló túloldalára”

Globális szinten meghatározott célkitűzés szerint 2017-re a női vezetők aránynak el kell érnie a 25 százalékot cégünknél – kezdte Ablonczy Balázs, a SAP Hungary ügyvezető igazgatója a női kvótával kapcsolatos véleményét. „Most 22 százaléknál tartunk, 2011-ben indult a kezdeményezés, amikor 18 százalék volt az arány” – mondta. Hozzátette: globálisan a cégen belül ebben a régióban találni a legtöbb női vezetőt. Szerinte mindamellett a kvóta kérdésében arra kell törekedni, hogy ne ez legyen a döntés alapja, amikor egy adott posztot betöltenek. „Senkinek sem jó, ha azért lesz valaki vezető, mert kvótaszámot kell teljesíteni” – tette hozzá.

A női vezetői tulajdonságok kérdésében idézte az Ernst & Young felmérését, miszerint a női vezetők jóval transzparensebben, etikusabban dolgoznak, mint a férfi vezetők, illetve a nem etikus viselkedés is ritkábban fordul elő a nőknél. Továbbá hivatkozott a McKinsey kutatására is, miszerint a profit magasabb azoknál a cégeknél, ahol több a női vezető. Mindamellett a női cégvezetői kvalitásokkal kapcsolatban kiemelte: csak azért mert valaki nő, nem biztos, hogy jó vezető lesz, inkább az általános emberi kvalitások azok, amelyek szükségesek a jó vezetővé váláshoz.

A konferencia más előadóihoz hasonlóan elismerte ő is, hogy a macsó típusú vezetési stílus ideje lejárt. „Nagyon kevés az a cég, ahol így lehet még most is működni” – tette hozzá. Elmondta: cégénél különböző programok révén kiemelten ösztönzik, hogy minél több nő jöjjön hozzájuk dolgozni. Az új belépők aránya 30 százalék, pedig mérnöki pályáról van szó.

A műanyag-feldolgozással foglalkozó Karsai Holding elnöke, Karsai Béla arról beszélt, hogy bár cége műszaki területen működik, mégis a vezetői szinten a nők vannak többen a vállalatnál. A női vezetői tulajdonságokkal kapcsolatban elmondta: a nőknél valóban sokkal erősebb a menedzsment szemlélet, abban az értelemben, hogy a menedzser szó megoldót jelent. „A férfiak viszont alapvetően nyerni akarnak, átgázolnak esetenként egymáson szívfájdalom nélkül.” Kiemelte azt is, hogy az értékteremtésnél is jobbak a nők. „Egy férfinak nem jut eszébe, hogy olyan ötlettel álljon elő, hogy a cég támogassa a dolgozók fogászati ellátását. Egy nő jobban fel tud építeni egy ilyen típusú céges kultúrát” - mondta.

A Kienbaum személyzeti tanácsadó cégnél is több a női vezető. Sághy András ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy egyre kevésbé jönnek elő ma már azok a sztereotípiák, mint régebben, hogy egy adott cég azért nem akar nőt egy bizonyos pozícióra, mert majd elmegy szülni. Szerinte szükség van kvótára, mert a cégek önmaguktól nem fognak változni. A top 200 német cég esetében az utóbbi években alig nőtt a női vezetők aránya, így nem véletlen hogy jövőre bevezetik azt az előírást, hogy a nagy tőzsdei cégek felügyelőbizottságaiban 30 százalék legyen a nők aránya.

„Önmagában a kvóta azért kell, hogy szelíd erőszakkal a vállalatokat terelgessék a megfelelő irányba. Azok a vállaltok, ahol keverve vannak a menedzsmentben a férfiak és nők, ott jobban teljesít a cég” - mondta. A kimutatások szerint a vegyes menedzsmentű cégeknél 25 százalékos megtérülés jellemzi, szemben a macsó cégekkel, ahol 9 százalék ez az érték. Szerinte is fontos, hogy „ne essünk át a ló túlsó oldalára” a kvóta ügyében, vagyis, hogy ne legyen diszkrimináció, hanem helyette egy vegyes, nőkből és férfiakból álló vezetői team kialakítása legyen a cél a cégeknél.