Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.
Szabad György 1924-ben született Aradon. Nyolc éves volt, amikor családja Magyarországra települt át. A világháború alatt a nyilasok munkaszolgálatából és az oroszoktól is sikerült megszöknie. tanulmányait csak 1950-ben tudta befejezni az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán, történelem-levéltár szakon. 1949 és 1951 között az Országos Levéltárban dolgozott. 1951-től 1954-ig a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjasa volt. 1954-től az ELTE Bölcsészettudományi Kara Újkori és Legújabb Kori Magyar Történelem tanszékén dolgozott. 1956-ban a Bölcsészettudományi Kar Forradalmi Bizottságának, illetve a Történészek Forradalmi Bizottságának tagjává választották.
1956 után a nemzeti és demokratikus törekvések XIX. századi történetét kutatta, 1982-től az MTA levelező tagja lett. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1989 márciusa és 1994 között az MDF Országos Elnökségének tagja volt.
1990-ben az MDF budapesti területi listáján szerzett parlamenti mandátumot. 1990. május 2-án az Országgyűlés első alelnökévé választották. Mivel Göncz Árpád házelnök egyúttal ideiglenes köztársasági elnök is lett, így Szabad György töltötte be - megbízottként - a házelnöki tisztséget. 1990. augusztus 3-tól a ciklus végéig volt házelnök. 1994-ben az MDF országos listáján ismét bejutott a parlamentbe. 1996-ban kilépett az MDF-ből, és alapító tagja lett a Magyar Demokrata Néppártnak. 1997. február 24. és 1998. június 17. között az MDNP parlamenti frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.