A közjegyzők is szeretnének csatlakozni ahhoz a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy ellenőrizhessék: adott személy mely banknál rendelkezik folyószámlával, illetve van-e valamilyen megtakarítása. A bírósági végrehajtók hozzáférnek ezekhez az adatokhoz, de a hagyatéki eljárás is egyszerűbbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá válhatnak, ha a közjegyzők megkapnák ugyanezt a lehetőséget – mondta a Népszabadságnak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Az ügymenet jelenleg eléggé bonyolult, ha az örökösök nem tudják, csak sejtik, hogy elhunyt hozzátartozójuknak lehetett megtakarítása valamelyik pénzintézetnél. Ez a lehetőség főleg távoli rokonok esetében valószínű. Ilyen esetben a rokonoknak arra kell kérniük a közjegyzőt, hogy egyenként írjon minden szóba jöhető banknak és kérjen tájékoztatást. Ha nem találják meg azt a bankot, amelyikben az elhunytnak megtakarítási számlája volt, a pénzhez nem férhet hozzá senki. Az MNB tájékoztatása szerint egyébként az összeg ebben az esetben sem tűnik el örökre, a pénzt a bankban marad, a követelés nem évül el.
Azt, hogy mekkora összegekről lehet szó, senki nem tudja, mert a bankok nem figyelik, hogy egyes takarékbetétekhez esetleg hosszú idő óta sem nyúlt senki. Adattal az MNB csupán arról rendelkezik, hogy mennyien mulasztották el korábbi, bemutatóra szóló betétüket „nevesíteni”.
Az anonim betéteket 2002-ben meg kellett szüntetni, idén április végén mégis 450 ezer olyan megtakarítást tartottak nyilván, melynek nincs gazdája. Ezek összértéke csaknem tízmilliárd forint, de átlagosan betétkönyvenként csak 21 és fél ezer forintnak nincs gazdája.
A bankszámlák esetében más a helyzet, azokat a pénzintézetek jobban figyelik, mivel ha a számlatulajdonos meghal, a kezelési költségek miatt az egyenleg idővel negatívba fordulhat át. Kisebb tartozás esetén az ilyen számlát egyoldalúan megszüntethetik. Ha fedezet van is, de két éve nem volt pénzmozgás a számlán, a bankoknak fel kell hívniuk az ügyfelet adategyeztetésre. A hozzátartozók ekkor tehát értesülnek a bankszámla létezéséről.
Tóth Ádám a betétekkel kapcsolatban ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy gondot okozhat, ha az elhunyt korábban haláleseti kedvezményezetti rendelkezést tett. Ha az illető nem a rokonait, hanem például egy szomszédját nevezte meg kedvezményezettnek, akkor hiába jártak utána a megtakarításnak, az nem része a hagyatéknak.
Minden ilyen esetben felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a köteles résszel. A törvényes örökösök – feltéve, hogy nem áll fenn valamilyen kizáró ok – ekkor is jogosultak a hagyaték értékének harmadára, ám a bankban levő pénzt időközben kivehették.
A helyzet Tóth Ádám szerint azonban nem reménytelen, mert a pénzintézeteknek – feltéve persze, hogy az örökösök tudtak a megtakarításról – ilyenkor is tájékoztatást kell adniuk. Így kiderül, ki és mekkora összeget vett fel, és a kedvezményezettek általában készek önként átengedni a törvényes örökösöknek járó köteles részt – írja a lap.
