BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Év végéig 800 ezren kérhetnek menekültstátust a németeknél

Összeurópai megoldást sürget a menekültválság megoldására a német kancellár és a francia államfő. Még a moszkvai vezetés is jelezte: nyitott az együttműködésre.

A menekültválság terheit méltányosan kell megosztani az Európai Unió tagországai között – jelentette ki a német kancellár Berlinben. Angela Merkel tegnap késő délután François Hollande-ot fogadta hivatalában, találkozójuk fő témája az európai menekültválság volt – felülírva az eredeti napirendet, amely az ugyancsak megoldhatatlannak tűnő ukrajnai helyzet lett volna. A váltást Hollande nyilatkozata is indokolja, amely szerint olyan rendkívüli helyzet állt elő, amely tartósnak ígérkezik. A két vezető ezért egyetértett abban, hogy az EU-n belül összehangolt menekültpolitikára van szükség. Merkel azt is kiemelte: az Európai Bizottságnak kell gondoskodnia arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat.

Ezek az előírások, illetve maga a menekültügyi rendszer sem működik tökéletesen, és az elmúlt napok is azt mutatták, hogy a jelenlegi menekültáradat megfékezésére vagy kezelésére nem alkalmas. Nem véletlen, hogy Merkel elsősorban azt emelte ki: az olaszoknál és a görögöknél haladéktalanul ki kell alakítani azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat, amelyekről a tagállamok megállapodtak. A kancellár ugyanakkor közös szabványok kialakítását várja el az elutasított menedékkérők hazatoloncolásával kapcsolatban, illetve az arányos tehermegosztásnál arra utalt, hogy a tagországok jelenleg önkéntes alapon segítik egymást, ami nem nyújt megfelelő garanciát.

A válsághelyzetet Merkel is megtapasztalhatta: a hét végén a szászországi Heidenauban szítottak zavargást szélsőségesek, akik a Drezda melletti városban egy menekültszállás megnyitása ellen tiltakoztak. Az összecsapásokban több mint harminc rendőr megsebesült. Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján tegnap arról beszélt, „Németország nem engedi, hogy gyűlölettől fröcsögő rigmusokkal fogadják, vagy ordibáló részegek fenyegessék a menekülteket, akiknek nehéz élethelyzetéről mindenkinek el kellene gondolkodnia”. Sigmar Gabriel alkancellár a helyszínen tett látogatásakor pedig csőcseléknek nevezte a tüntetőket. Egy nappal korábban a szociáldemokrata politikus még koalíciós partnerét, a Merkel vezette kereszténydemokratákat bírálta, mondván, nem eléggé határozottak a menekültválság megoldására tett lépéseik. A német bevándorlási hivatal (BAMF) egyébként a múlt héten jelezte: akár a 800 ezret is elérheti az év végéig a menedékkérők száma a 80 milliós országban.

A válság a jelek szerint még az EU és az orosz vezetés közti hűvös viszonyt is oldja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap jelezte: Moszkva kész együttműködni az európai országokkal a kontinenst elárasztó menekülthullám közös kezelésében. Lavrov jelezte, a jelenlegi menekülthullám nincs hatással Oroszországra, ám elegendő eszközük van arra, hogy megakadályozzák a hátrányos következményeket. Hozzátette: európai politikusok egy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé benyújtandó határozati javaslathoz kértek támogatást, amely az afrikai illegális bevándorlók Európába utazásának átfogó kezelésére irányulna. Ebben nyitottak az együttműködésre – jelezte. A dvornyiki ifjúsági fórumon arról is beszélt, hogy „egyes nyugati országok azért hunytak szemet a terroristák aktivizálódása felett Szíriában”, mert meg akarták dönteni Bassár el-Aszad elnök hatalmát.

Ellenőrzés a vonatokon?

A Thalys szuperexpresszen a múlt pénteken elkövetett fegyveres támadás miatt az EU-országok közlekedési minisztereinek október 7-i luxembourgi tanácskozásán kiemelt napirendi téma lesz a vasúti biztonság ügye, és elképzelhető, hogy a tárcavezetők kiegészítő biztonsági ellenőrzések bevezetéséről döntenek – közölte hétfőn Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. Jakub Adamowicz arról nem tudott beszélni, milyen intézkedések jöhetnek számításba.

A Nyugat-Európát Nagy-Britanniával összekötő Eurostar expresszen, amely a Csatorna-alag­úton halad keresztül, az utasfelvételnél lényegében ugyanúgy ellenőrzik a személyeket és a poggyászt, mint a repülőtereken. Nagy-Britannia azonban nem része a rendszeres belső határok átjárhatóságát lehetővé tevő schengeni övezetnek. Brüsszel azt továbbra is kizárja, hogy a schengeni rendszert korlátozzák vagy felfüggesszék.


A Nyugat-Európát Nagy-Britanniával összekötő Eurostar expresszen, amely a Csatorna-alag­úton halad keresztül, az utasfelvételnél lényegében ugyanúgy ellenőrzik a személyeket és a poggyászt, mint a repülőtereken. Nagy-Britannia azonban nem része a rendszeres belső határok átjárhatóságát lehetővé tevő schengeni övezetnek. Brüsszel azt továbbra is kizárja, hogy a schengeni rendszert korlátozzák vagy felfüggesszék.

-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.