A kötelező befogadási kvóták ellen szavazott kedden Brüsszelben Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia, Finnország pedig egyedüliként tartózkodott. Némi meglepetést okozott, hogy a kvótákat eddig mindvégig ellenző Lengyelország is igennel szavazott és a Visegrádi országok is számítottak a lengyel támogatásra.
A döntést az európia belügyminiszterek minőségi többséggel hozták meg, ami szokatlan az ilyen, nemzeti szuverenitást erősen érintő ügyekben – írja a BBC elemzője.
Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times értesülése szerint egy éven belül döntenek.
Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának szóvivője közölte, hogy a szervezet figyelmeztetése szerint a válságnak ebben a szakaszában egy áthelyezési program önmagában nem lesz elég a helyzet stabilizálódásához – írja a BBC hírportálja.
Az ENSZ szerint csak ebben az évben 480 ezer bevándorló érkezett Európába a tengeren és manapság is megközelíti a 6000-et a naponta érkezők száma.
Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását
"Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat" - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban.
A kormányfő a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén szólalt fel. Kijelentését, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR közszolgálati hírügynökség idézte.
Fico a bizottsági ülés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni "Brüsszel diktátumába". Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is.
Robert Fico megjegyezte: az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. "Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban" - fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.
"Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez"
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi döntésre.
"A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához" - olvasható a közleményében.
Bohuslav Sobotka szerint a brüsszeli döntés "csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai".
A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik majd a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről.
"Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti" - mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, "pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport".
Milos Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő "hibának" minősített.
"Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt" - fogalmazott.
"Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez" - szögezte le Milos Zeman.
Ezért szavaztak igennel a lengyelek
Miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott, Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd este varsói sajtóértekezletén magyarázta a döntést.
"A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését" - érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők - a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után - a jövő év elejétől érkeznek.
Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. "A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése" - szögezte le a diplomata.
