Az ÁSZ a fenntarthatóságért

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései közül több is kapcsolódott közvetlenül, vagy közvetve a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témaköréhez. Több megállapítása és javaslata hasznosult a gyakorlatban, hozzájárulva ezzel a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok teljesítéséhez.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) küldetésének tekinti, hogy ellenőrzéseivel hozzájáruljon a környezetvédelmi célok eléréséhez, így támogatva a fenntartható fejlődést, áll abban a közleményben, amelyet az ÁSZ a Párizs mellett folyó klímacsúcs kapcsán állított össze.

Eszerint az ÁSZ az elmúlt években több esetben folytatott egyeztetést, szakmai konzultációt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal (NFFT) és az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságával. Vállalta, hogy a fenntarthatósági szempontokat beépíti az ellenőrzési módszertanaiba és az ellenőrzéseiben, valamint szakmai-tudományos tevékenységében érvényesíti azokat. 2010 óta az Állami Számvevőszék több ellenőrzése közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódott a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témaköréhez.

Így például a központi költségvetésről alkotott vélemény kialakítása során az ÁSZ törekszik arra, hogy külön fejezetben mutassa be azokat a pontokat, amelyekben a fenntarthatósági szempontok is szerepet kaptak. Ezen túl 2010 óta az Állami Számvevőszék több ellenőrzése közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódott a fenntartható fejlődés témaköréhez.

Az Állami Számvevőszék 2011 márciusában mutatta be a vizek védelmének és a vízgazdálkodási feladatok ellátásának ellenőrzési tapasztalatait. Jelentésében megállapította, hogy a nemzetközi irányelvek célkitűzései ugyan beépültek a hazai környezetvédelmi programokba, de néhány EU-irányelv teljesítésében hiányosságok voltak. Rendezni kellett például a gazdasági társasági tulajdonba került víziközművek helyzetét és kezdeményezni kellett az egységes díjszámítás bevezetését is. Ennek indoka volt, hogy az európai uniós forrásból megvalósuló víziközmű-beruházás csak olyan vagyonra irányulhat, amely közösségi tulajdonban van, és a vízdíjak megállapításánál az árnak fedeznie kell a vagyontárgyak fenntartását, felújítását és pótlását is.

Az ÁSZ 2011 októberében nyilvánosságra hozott jelentése a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedéseket (ezen belül az energiatermelő, a közlekedési ágazatok okozta légszennyezés, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseket) értékelte. Megállapította, hogy a légszennyezés csökkentését és a klíma védelmét biztosító nemzetközi kötelezettségek, célkitűzések a hazai érdekekkel összehangoltan a hazai stratégiákba és programokba beépültek, ugyanakkor az ellenőrzött időszak végéig nem készült el a légszennyezés csökkentésére vonatkozó stratégia, nem jelent meg az Éghajlatvédelmi Kerettörvény és egy éves késéssel született meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Program.

2015-ben az ÁSZ utóellenőrzés keretében vizsgálta a jelentés megállapításai alapján összeállított intézkedési tervek végrehajtását és megállapította, hogy a megjelölt hét feladat közül ötöt teljesítettek. A légszennyezés csökkentését célzó programokban a hatásokat értékelő indikátorokat kidolgozták, az alkalmazásukat nyomon követték. Az érintettek intézkedtek a hatósági feladatellátás létszám- és eszközigényének felmérésével és fejlesztésével kapcsolatosan is. A levegővédelmi rendelet szakmai felülvizsgálata az utóellenőrzés időszakában folyamatban volt. A helyi környezetvédelmi szabályok készítésére vonatkozó jogszabályi előírások módosítására vonatkozó javaslatot pedig az új önkormányzati törvény hatályba lépése kezelte.

A hulladékgazdálkodás az egyik legfontosabb környezetvédelmi kihívás, így az ÁSZ ellenőrzései között is megjelent. Hét európai ország számvevőszékével együttműködve az ÁSZ is végzett ebben a témában ellenőrzést, melynek megállapításait a 2012 májusában nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazta. Kiderült, hogy az országhatáron átmenő hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének hazai rendszere kiépült és működött a vizsgált időszakban, ugyanakkor nem valósult meg teljes körűen – az EU hulladékszállítási rendeletének megfelelően – a hulladékszállítás ellenőrzése, az adatcsere és az információáramlás. Ennek következtében illegális hulladékszállítmányok is érkezhettek Magyarországra 2008 és 2010 között.

Az ÁSZ 2012 októberében zárta le az egyes magyarországi nemzeti parkokat érintő ellenőrzését, és megállapította, hogy például a földterületek bérbeadásában előfordultak hiányosságok, a nemzeti parkok természetvédelmi tevékenysége viszont eredményes volt 2007 és 2011 között. Nőtt a folyamatos erdőborítással fedett területek aránya, sikeres volt a fajmegőrzési és élőhely-védelmi tervek végrehajtása, a vadállomány szabályozása összhangban volt a természetvédelmi célokkal és eredményesek voltak a madárvédelmi tevékenység során hozott intézkedések is. Így a természetvédelmi tevékenység a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljaival összhangban lévő és eredményes volt.
2013 februárjában zárta le ellenőrzését az ÁSZ, amely során a Szlovák Számvevőszékkel közösen értékelte a kerékpárút-hálózat fejlesztésére fordított pénzek felhasználását.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a projektre fordított hazai és uniós források hozzájárultak a nemzeti környezetvédelmi programokban kitűzött célok megvalósításához, a környezetileg fenntartható közlekedési módok ösztönzéséhez. Az ÁSZ jelentése megállapította, hogy a kerékpárút-fejlesztéseknek köszönhetően többen használnak biciklit munkába járáshoz vagy szabadidős céllal, és azokon a külterületeken, ahol kerékpárút épült az elmúlt években csökkent a biciklis balesetek száma. Az Állami SzámvevÕszék javasolta egy kerékpáros közlekedési-fejlesztési koncepció kidolgozását, valamint a kerékpárutak nyilvántartásának kiegészítését.

A fenntartható fejlődés témaköréhez kapcsolódnak a stratégiai közlekedési infrastruktúra – az autópálya, a közúthálózat és a vasút - ellenőrzéséről szóló, elmúlt években nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentések is, melyekben a környezetvédelmi szempontokat ugyancsak értékelte az ÁSZ. Így volt ez a 2011 októberében közzétett, a 2009-2010-ben befejeződött hét autópálya-beruházásról szóló jelentésben is, melyben az ÁSZ megállapította, hogy a környezetvédelmi döntések során azok költséghatásait nem számszerűsítették, nem értékelték a kiemelt autópálya-fejlesztési projektekben.

Az ÁSZ 2012. augusztusi jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a közúthálózat állapota 2006 és 2011 között kedvezőtlenül alakult. 10 százalékkal nőtt az úthibák miatti sebességkorlátozás alá eső útszakaszok hossza, a felújítási ciklusidő 10 év helyett 35 év körül alakult, illetve évente átlagosan 632 kilométernyi közutat újítottak fel a szükséges 2500 kilométer helyett. Az utak romlására, a felújítások, karbantartások elmaradásaira, azok forrásigényére a fenntartásban és kezelésben érintett szervezetek folyamatosan felhívták a figyelmet, de például az utak rossz állapotából fakadó környezetvédelmi, és egészségkárosító következményeket nem hangsúlyozták.

Szintén 2012 augusztusában a vasúti infrastruktúrát értékelő jelentésében mutatott rá az ÁSZ, hogy a vasút által végzett közlekedési szolgáltatás a környezetet kevésbé terhelő és a közúti közlekedéshez képest biztonságosabb közlekedési forma. Az ÁSZ jelentése rávilágított, hogy a gyorsforgalmi úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnának és a környezetkímélő vasúti közlekedés iránti igények megnövekednének az elektronikus útdíj-rendszer bevezetésével. Ettől a vasúti közlekedés közúttal szembeni versenyképességének javulása és jelentős állami bevételek várhatók, amelyeket környezetbarát beruházásokra lehetne fordítani .

Az ÁSZ az elmúlt években végzett ellenőrzési megállapításainak és javaslatainak egy része az országgyűlési munka során is hasznosult: például bevezetésre került az elektronikus útdíj-rendszer, a víziközművek tulajdonviszonyait rendezték, kidolgozásra került az országos kerékpáros koncepció, továbbá a Parlament szavazott az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztéséről is.

A fenntartható fejlődés témaköréhez kapcsolódó jelentések az elmúlt években nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adtak, valamint jelenleg az egyeztetés szakaszában van egy, a levegő minőségével kapcsolatos nemzetközi, párhuzamos ellenőrzés az ÁSZ részvételével. Emellett az ÁSZ 2015. második féléves ellenőrzési tervében szerepel a szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodás ellenőrzése, amelynek előkészítése folyamatban van.

Az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve kiemelt figyelmet fordít – az Alaptörvényben is megjelenő – a környezet jövő nemzedékek számára való megőrzésére, és ellenőrzéseivel, valamint tapasztalatai összegzésével hozzájárul a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést érintő célkitűzések teljesítéséhez.