Közélet

Klímamenekültek Európában

Az idén begyűrűzött a közel-keleti migrációs válság Magyarországra. Egyre elfogadottabb, hogy a menekült-krízis kialakulásában az éghajlatváltozásnak is nagy a szerepe. Ahol már nincs, és nem is lesz víz, ott nem lehet helyben megoldani a problémákat.

Bár közvetlenül és kizárólag környezeti okokból eredő migráció ritkán fordul elő, az Energiaklub és a Frierdich Ebert Stiftung minapi konferenciájának előadói egyetértettek abban, hogy a környezetrombolás és a klímaváltozás miatt szűkülő erőforrások felerősítik a meglévő társadalmi, politikai és gazdasági konfliktusokat. Vagyis a környezeti változások súlyosan csökkentik az országok megtartóképességét, áll az Energiaklub összefoglalójában.

„Klímamenekültek léteznek, és a Hősök terén emlékművük is van” – kezdte előadását Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének  tudományos főmunkatársa, utalva ezzel arra, hogy Árpád és a honfoglaló magyarok is a belső-ázsiai területek szárazabbá válása miatt vándoroltak  nyugatabbra. Napjainkban is főleg az aszály, elsivatagosodás és vízhiány miatt kényszerülnek  otthonuk tartós elhagyására az emberek.

Ez jelenleg legerősebben a Közel-Keleten jelentkezik, mondta az MTA szakértője. Szigetvári Tamás, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Intézet munkatársa bemutatta, hogy a világ tíz leginkább vízhiány által sújtott országa a Közel-Keleten található. A régió sok országa a gabona-szükségletének akár 80-100 százalékát is importálni kényszerül. A Világbank néhány éve kimutatta, hogy Szíriában a termés 85 százaléka, Jemenben és Algériában 60 százaléka esett ki a környezeti változások miatt. Közben a régió népessége tovább nő, mert a hagyományos paraszti, többgyermekes demográfiai modell még nem tudta lekövetni a gazdaságban, társadalomban zajló változásokat. Az élelmiszer és olajárak növekedése, a vidéki lakosság elszegényedése jelentősen hozzájárult az arab tavasz, és a szíriai háború kitöréséhez. A közel-keleti térségből az elvándorlás elsődleges és leginkább magától értetődő célpontja Európa, és várhatóan a jövőben is ezzel kell számolnunk.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint az egyes országok egyedül nem tudják megoldani a helyzetet, a kerítésépítés csak áthárítja a problémát másokra. Álláspontja szerint az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a krízis-országok stabilizációjában, és részt kell vállalnia a környező országok menekültügyi rendszerének fenntartásában, megtartó-képességük növelésében. Hosszabb távon is hozzá kell szoknunk a migrációs jelenség létezéséhez, és helyet találnunk a környezetpusztulás elől menekülő embereknek társadalmainkban. Tálas Péter úgy véli, nincs választásunk: Európának részt kell vennie a menekült-helyzet megoldásában, és ez pénzbe fog kerülni.

Tamás Pál részint erre reagálva elmondta, hogy csak a politikusok körében népszerű az a mondás, miszerint a konfliktusokat helyben, az adott országban kell megoldani. Álláspontja szerint éppen a környezeti eredetű migráció az ellenpéldája ennek a megközelítésnek, hiszen ahol nem lesz víz, ott nem lehet megoldani a problémákat, és senkitől nem lehet elvárni, hogy ott éljen. A közel-keleti térség ebből a szempontból igen nagy bajban van.

A nemzetközi jog egyelőre nem ismeri a klímamenekült fogalmát, de már elkezdődtek az erről szóló viták. A Nemzetközi Migrációs Szervezet külön kategóriákra osztja a környezeti migrációt: vannak, akik csak átmenetileg kényszerülnek elhagyni az otthonukat különböző környezeti katasztrófák miatt (pl. hurrikánok), de vannak olyanok, akik a jelen illetve a jövőben várható környezeti válságok miatt hagyják el élőhelyüket. A jövőben várhatóan minden kategória érintettjeinek száma nőni fog.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek