BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Egyre jobban sérül a magyar demokrácia

A vizsgált 167 országból Magyarország az 54., holtversenyben a Fülöp-szigetekkel, és a stabilan a hiányos demokráciák kategóriájában foglal helyet.

Folyamatosan romlik a magyarországi demokrácia helyzete, és már olyan országok is demokratikusabbnak számítanak, mint Ghána, Horvátország vagy Brazília. Az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatása szerint a vizsgált 167 országból Magyarország az 54., holtversenyben a Fülöp-szigetekkel, és a stabilan a hiányos demokráciák kategóriájában foglal helyet.

Öt évvel ezelőtt még tíz hellyel jobban álltunk, ám Orbán Viktor kormányzásának időszaka alatt sokkal távolabb kerültünk a teljes demokráciáktól. A 6,84-os átlagpontszámunkra (nulla és tíz közötti skálán) azért sem lehetünk büszkék, mert 2010-ben még 7,2 pontunk volt, az időszakban például Lengyelország és Románia helyzete sem romlott.

A kormányzat működése alindex már a hibrid rezsimekéhez van közel, de ennél is aggasztóbb, hogy a társadalom politikai részvétele 4,44-os szintjének már semmi köze a demokráciához, s nagyon közel van az autoriter rendszerekéhez. Ilyen alacsony részindexet a hiányos demokráciák listáján csak Chile és Salvador kapott.

Az EIU szerint az új EU-s tagországok közül a demokrácia visszaszorulására Magyarország szolgáltatja a legjobb példát. Amióta a jobbközép Fidesz megszerezte a kétharmados többséget a 2010-es választásokon, a kormányzat a think tank szerint aláásta számos intézmény függetlenségét. Ilyen például az Alkotmánybíróság, a Médiatanács, a Magyar Nemzeti Bank, amelyeknek élén már a kormány kinevezettjei állak. Az EIU szakértői úgy vélik, hogy a választási reform aláásta az ellenzék és a kisebb pártok helyzetét.

A lista összeállítói emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – 2014-es újraválasztása után – kijelentette, hogy olyan államot és társadalmat szeretne létrehozni, amely demokratikus, de nem liberális. Emlékezetes, Orbánt az illiberális államról szóló másfél évvel ezelőtti beszéde miatt számos támadás érte, s azóta még többen hasonlítják Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz vagy Marine Le Penhez, a francia szélsőjobboldal vezetőjéhez. Az EIU szerint most Lengyelország is követheti Orbánt, miután a Jog és Igazságosság párt nyerte meg tavaly a választásokat. Törökország helyzete sem javul Recep Tayyip Erdogan vezetése alatt, az ország a hibrid rendszerek között szerepel.

Teljes demokráciáról 8 és 10 pont között beszélhetünk az EIU kutatása szerint, 6–8 pontnál pedig hiányos demokrácia a megnevezés. Négy pontig hibrid, ez alatt pedig autoriter rezsim az ország a cég módszertana szerint. A hiányos demokráciákban nem túl fejlett a politikai kultúra, és alacsony a politikai részvétel is, a hibrid társadalmakban azonban általánosságban gyenge a jogállamiság, a civil szervezetek, és politikai nyomás van az újságírókon. A világ három legrosszabb helye (autoriter állama) Csád, Szíria és Észak-Korea.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek