Sanders és Trump is hatalmasat nyert New Hampshire-ben

A demokratáknál Bernie Sanders, a republikánusoknál Donald Trump nyerte a New Hampshire-i előválasztást. Az eredmény megfelel annak, amit a közvélemény-kutatók vártak, a nagy kérdés az, hogy ez mennyire változtathatja meg az elnökjelöltségért folyó harc irányát.

Demokrata oldalon egy percig sem volt kérdéses Sanders győzelme, a tét az volt, mennyivel nyeri az államot, ahol nagyjából tavaly nyár vége óta vezetett a felmérések szerint. Hillary Clinton számára már az is nagy sikerrel ért volna fel, ha egyszámjegyű lett volna a különbség, de ezt nem sikerült elérni: 89 százalékos feldolgozottságnál Sanders 60, Clinton 38 százalékon áll.

Az önmagában is csak kicsit meglepő, hogy ekkora a különbség - New Hampshire-ben jól ismerik a szomszédos Vermont szenátoraként dolgozó Sanderst, négyszer annyit költött a kampányra ott, mint ellenfele, és azt jól lehetett tudni, hogy az ott többségben lévő fiatal fehér liberális szavazók közt kiugró az ő népszerűsége. Az azonban még ennél is sokkal fontosabb lehet, hogy gyakorlatilag minden szavazói rétegben ő nyert - egyedül a 65 év fölöttiek közül támogatták látványosan többen Clintont. A következő jelölőgyűlés helyszínén, Nevadában, valamint a február végi dél-karolinai előválasztáson ugyanilyen elsöprő fölényt mérnek egyelőre, csak épp Clinton javára - a ma estét tehát akár úgy is tekintheti Sanders: van másfél hete, hogy egy sikeréből nagy lélektani előnyt faragjon, és bebizonyítsa, a számára idegen terepen is tud nyerni.

A republikánusoknál szintén nem okozott bizonytalanságot a mai győztes: Donald Trump 88 százalékos feldolgozottságnál 35 százalékon áll. A populista ingatlanmilliárdos mögött a mezőny azonban összeszűkült: második helyen az eddig esélytelenebbnek tartott John Kasich áll 16 százalékkal, az iowai győztes Ted Cruz csak a harmadik helyre jött be 12 százalékkal, őket pedig a 11 százalékos Jeb Bush és Marco Rubio követi. Cruz ennél sokkal többet nem is várhatott, New Hampshire hagyományosan gyenge terep az ultrakonzervatívok számára, Kasich, Bush és Rubio harca a pártelit és a mérsékelt szavazók figyelméért azonban szinte tökéletes holtversenyben áll, ez pedig ismét csak Trumpot erősítheti.

Bernie Sanders győzelmi beszédében azt mondta: az amerikaiak nem fogadnak el egy olyan gazdaságot, ahol a felső egy százaléknak jut minden. Megígérte: nem engedi, hogy a republikánusok még egyszer válságba küldjék az országot, megfékezi a Wall Streetet, megadóztatja a spekulánsokat, és egy igazságosabb, az észak-európaihoz hasonló szociális ellátórendszert vezet be elnökként. A Wall Street ellen szólalt fel Clinton is, aki egyben igazságosabb válságkezelést is ígért - mint mondta, a tét az, hogy ki tudja a legjobban véghezvinni a változást.

Trump azt ígérte: nagyobb lesz a hadsereg, ha ő lesz az elnök, visszavonja Obama egészségügyi reformjait, és rendbeteszi a gazdaságot.

Ami pedig a nyári jelöltállító gyűléseket illeti, New Hampshire-ben a demokraták 24 delegáltat választottak ma oda, a republikánusok 23-at - mindkét szám elenyészően kicsi ahhoz képest, hogy 2382, valamint 1237 kell a sikerhez, a mostani választás jelentősége sokkal inkább lélektani volt. Az eddig szavazó két államot összesítve Sanders 34-32-re vezet Clinton előtt, republikánus oldalon pedig Trump 18, Cruz 10, Rubio 9, Kasich 4, Bush és a ma leszereplő Ben Carson 3-3, Carly Fiorina pedig 1 delegáltat szerzett eddig. Folytatás február 20-án - a demokraták Nevadában szavaznak, ahol Sandersnek alaposan bele kell húznia, ha le akarja dolgozni tetemes hátrányát, a republikánusok pedig Dél-Karolinában, ahol 1968 óta a négy évvel ezelőtti kivételével mindig a későbbi elnökjelölt tudott nyerni.