Hihetetlen ütemben gyorsult fel a kivándorlás Magyarországról az elmúlt években, és a folyamat valószínűleg a következő években sem áll meg. A Világgazdaság összesítése szerint hivatalosan legalább 370 ezer magyart tartanak nyilván az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban, döntő többségük az Európai Unióban települt le. Ez a szám biztosan alulbecsült, egyrészt azért, mert például a francia, a spanyol és a görög adatok nem elérhetők, másrészt a statisztikai hivatalok nem tudnak mindenkiről, aki az adott országban él.
Míg a válság előtt még csak 120-130 ezer körüli magyart számlálhattunk az Eurostat adatai alapján az EGT-országokban, addig tavaly már ennél 230-240 ezerrel többen voltak kint. A növekedés az utóbbi két-három évben élénkült meg igazán. A kivándorlási adatok ugyan rendkívül bizonytalanok, de aggasztó jel, hogy egy gyorsuló ütemű trendet könnyebb az adatsorra illeszteni, mint egy lineárist feltételezni. A külföldi munkavállalás lehetőségét az EU-csatlakozás adta, a magasabb nyugati életszínvonal és a bizonytalanná váló hazai kilátások pedig felerősítették a folyamatot.
Németországban él a legtöbb magyar. Tavaly már 150 ezren voltak az Eurostat szerint, ami 2,5-szeres növekedés a válság előtti 60 ezres szinthez képest. A másik két legfontosabb célország Ausztria és az Egyesült Királyság. Nyugati szomszédunknál több mint 50 ezren találták meg számításaikat, ami szintén nagymértékű növekedés az öt évvel korábbi 20 ezerhez képest. Az Egyesült Királyságban 86 ezer magyarról tud az EU statisztikai hivatala, a Migration Observatory friss kutatása azonban 96 ezer magyart számlált, ami csaknem duplázódást jelent 2011-hez képest.
Az Oxfordi Egyetem mellett működő migrációkutató intézet szerint az Egyesült Királyságba a kelet-európai országokból és az euróövezet perifériájáról mennek a legtöbben az uniós országok közül. Ez egyértelműen arra utal, hogy leginkább gazdasági okokból hagyják el az országokat az emberek. Sik Endre, a Tárki kutatója a Világgazdaságnak elmondta: tudjuk, hogy jelentős a kivándorlás Magyarországról, mégis meglepő, hogy szerepelünk a listán, mert az országunk mérete kicsi Európában. Sokan már pusztán a kilátások miatt külföldre költöznek, illetve már a tanulmányaikat is másik országban végzik el. Sik Endre szerint ez a felsőoktatást érintő szabályozással is összefügg. (A Világgazdaság írta meg, hogy tizenhét éves mélypontra, 300 ezer fő alá esett tavaly a felsőoktatásban tanulók létszáma.)
„Csodák nincsenek, így biztos, hogy nem fordul meg a kivándorlási trend a következő években” – mondta Sik Endre, aki úgy véli, hogy a hazai helyzet nem fog robbanásszerűen javulni, és a szigetországban tervezett korlátozó intézkedések sem sújtják majd a magyarokat, mert Nagy-Britanniának szüksége van a kelet-európai munkaerőre. (Az uniós kilépésről szóló, június 23-ra tervezett népszavazás után – ha a britek a maradás mellett voksolnak – az EU-országokból érkező bevándorlók is csak fokozatosan juthatnak hozzá a brit szociális ellátások teljes köréhez.)
A kivándorlást erősíti, hogy egyre könnyebbé válik a külföldi munkavállalás. Tanay Marcell, a külföldi munka közvetítésével foglalkozó EUwork ügyvezetője úgy véli: „Míg korábban csak a bátrak és talpraesettek vágtak bele a kalandba, most már az óvatosabbak is el tudnak indulni.” A KSH adatai alapján csak tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot kivándorlás céljából, ami új rekord. A hivatal lapunkat arról tájékoztatta: azok a személyek szerepelnek az adatokban, akik bejelentették a nyilvántartásba, hogy máshol létesítettek biztosítási jogviszonyt.
