Lesújtó képet közölt a horvátországi strandokról egy uniós jelentés – szakértő árulta el, kell-e aggódnunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElsőre nyugtalanítónak tűnő hírt kapott a nyári vakáció kezdetén sok magyar turista. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése ugyanis kedvezőtlen képet közölt Horvátországról. Délnyugati szomszédunk a strandok vízminősége alapján összesítésben a 12. helyen végzett. A tengeri fürdőhelyek tisztaságát tekintve a 14. helyre került, míg a szárazföldi fürdőhelyek rangsorában az utolsó előtti, vagyis a 22. helyet foglalja el.
Az Index.hr horvát hírportál cikke szerint ez jelentős visszaesés, ugyanis Horvátország hosszú éveken át az élmezőnyben szerepelt, sokáig a harmadik helyen állt, és a legutóbbi, tavalyi jelentésben is még az ötödik helyet szerezte meg.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság minden évben közzéteszi az európai fürdővizek minőségéről szóló jelentését. A legfrissebb, 2026. június 16-án publikált jelentés a 2025-ös szezonra vonatkozik, és az Európai Unió tagállamai, valamint Albánia és Svájc által jelentett 22 289 fürdőhely adataira épül.
Nem bajt, vagy veszélyt jelez
A vizeket a fürdési szezon előtt és alatt rendszeresen mintavételezik, majd laboratóriumi vizsgálatok során két baktériumcsoport jelenlétét elemzik: az Escherichia coli baktériumét és a bélenterococcusokét.
Ezek önmagukban nem feltétlenül jelentik a legnagyobb veszélyt, ugyanakkor a legjobb indikátorai annak, hogy a víz esetleg székletszennyezéssel érintett. A szennyezés származhat például szennyvízhálózatból, emésztőgödrökből, állati trágyából vagy heves esőzések utáni felszíni lefolyásból. Ezért nevezik őket indikátorbaktériumoknak. Lényegében olyanok, mint egy füstérzékelő: a riasztás nem feltétlenül jelenti azt, hogy tűz van, de figyelmeztet arra, hogy fennállhat a veszély.
A fürdővizekről szóló európai irányelv alapján a vizeket négy kategóriába sorolják:
- kiváló,
- jó,
- megfelelő,
- nem megfelelő.
A minősítés nem egyetlen mintavétel eredményén alapul, a besorolás az aktuális szezon és az azt megelőző három év adatait veszi figyelembe, jelen esetben a 2022–2025 közötti időszakot. Ez stabilabb képet ad, hiszen egy rövid ideig tartó szennyezés nem fordíthatja meg teljesen egy strand értékelését.
A 2025-ös szezon adatai szerint Horvátországban az 1039 bejelentett fürdőhely közül 896 kapta meg a legmagasabb, „kiváló” minősítést. Ez az összes jelentett helyszín 86,2 százalékát jelenti. Ez ugyan jónak tűnik, azonban az Index.hr kiemelte, hogy korábban ez az arány rendszeresen meghaladta a 95 százalékot.
A lap szerint a visszaesés várható volt, mivel az elmúlt években már látható volt a tendencia, elsősorban a tömegturizmus miatt, beleértve a rendkívül jelentős hajós turizmust is.
Továbbra is biztonságos a horvátországi nyaralás
Slaven Jozić, az Oceanográfiai és Halászati Intézet vezető kutatója szerint a probléma részben az adatok feldolgozásának és a statisztikák számításának módjából fakad.
„A visszaesés jelentős része annak tulajdonítható, hogy 113 horvátországi fürdőhelyet még nem minősítettek, főként azért, mert nem áll rendelkezésre elegendően hosszú mintavételi adatsor. Korábbi jelentésekben csupán néhány strand maradt besorolás nélkül. Ha csak azokat a fürdőhelyeket vesszük figyelembe, amelyeket valóban minősítettek, vagyis amelyeknél minden érintett évben történt mintavétel, Horvátország továbbra is nagyon előkelő helyen áll. A 926 minősített helyszín közül 896 kiváló minőségű, ami körülbelül 96,8 százalékos arányt jelent” – részletezte Jozić.
A szakember szerint a fürdőzők számára a legfontosabb üzenet egyszerű: a horvátországi fürdővizek továbbra is Európa legjobbjai közé tartoznak, Ciprus, Görögország, Bulgária és Ausztria mögött.
A probléma másik része a szárazföldi fürdőhelyek vízminőségével kapcsolatos, mivel ezek is beleszámítanak az összesített statisztikába. Uniós szinten általánosságban ezek szennyezettebbek a tengeri fürdőhelyeknél.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség külön kiemeli, hogy a kis folyók, halastavak és alacsony vízátfolyású tavak érzékenyebbek a heves esőzésekhez vagy aszályhoz kapcsolódó rövid távú szennyezésekre, különösen nyáron.
Ez Horvátország szempontjából is fontos, mivel a szárazföldi fürdővizek minősége jelentősen elmarad a tengerparti helyszínekétől. 2025-ben Horvátország 42 szárazföldi fürdőhelyet jelentett, amelyek közül 23 kiváló, 11 jó, 3 megfelelő, 3 nem megfelelő minősítést kapott, míg 2 besorolás nélkül maradt.
Jozić szerint Horvátországban eleve kevés minősített szárazföldi strand található. Mivel ezek vízminősége jóval gyengébb a tengeri strandokénál, ezért szintén rontják az összesített eredményt.
Az egész Európai Uniót tekintve 2025-ben a fürdőhelyek 85 százaléka kapott kiváló minősítést, 96 százalékuk teljesítette legalább a minimális előírásokat, és csupán 1,5 százalékuk minősült nem megfelelőnek.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hangsúlyozza, hogy az európai fürdővizek minősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult, elsősorban azért, mert egyre kevesebb tisztítatlan vagy csak részben tisztított szennyvizet bocsátanak a természetes vizekbe.
Horvátország most ez a csatát kiütéssel megnyerte: az erős forint a legrosszabb hír a Balatonnak, amit idén kaphatott
A magyar turisták körében évről évre a horvát tengerpart számít az első számú nyári úti célnak. Tavaly mintegy 760 ezer magyar választotta az Adriát. Bár ezzel a küldő országok rangsorában előkelő helyen szerepelünk, még mindig messze elmaradunk a német, az osztrák vagy a lengyel turistáktól, akik milliós nagyságrendben érkeznek minden nyaranta a horvát tengerpartra.
Alaposan fel kell kötniük a gatyájukat a balatoni vendéglátósoknak, ha fel akarják venni a versenyt Horvátországgal és az Adriával. Hiába a horvát infláció az egyik legmagasabb Európában, annyit erősödött a forint az elmúlt hónapokban, hogy egy az egyben eltüntette az áremelkedést. De van egy még nagyobb gond, ami beteheti a kaput a balatoni idegenforgalomnak: sosem volt még ilyen közel Horvátország és az Adria Magyarországhoz.
