Kagylóeltávolításra keresik az ipari búvárokat a Perzsa-öbölben: busás a fizetség, de a munka veszélyes
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tengerhajózáshoz kapcsolódó egyik kiegészítő szolgáltatás iránt nőtt meg a kereslet szinte egyik pillanatról a másikra az iráni előzetes megállapodás bejelentése után. Így most az erre felkészült búvárok versenyt futhatnak a Perzsa-öbölben rekedt hajók vízbe merülő részeinek megtisztításáért azért, hogy azok felkészülten indulhassanak rakományukkal a Hormuzi-szoros, majd az óceán felé, mivel egyes kikötőkbe kagylókkal a hajótesten nem léphetnének be. A hajók üzemeltetői részéről tapasztalható érdeklődés miatt a képzett ipari búvárok akár 60 százalékkal is több pénzt tudnak elkérni munkájukért.
Fotó: Anadolu via AFP
Milliókba kerül a kagylók és az algák eltávolítása
A Bloomberg Manandeep Singh Kukreja kapitányt, a dubaji székhelyű Prominence Shipping Services egyik szakemberét idézi, aki szerint a roham jelenősen, akár 8 000 dollárra (kb. 2,4 millió forint) emelheti az egyetlen hajóra felszámolt tisztítási költséget. Donald Trump megállapodásról szóló bejelentése előtt ugyanezért a szolgáltatásért jellemzően 5 000 dollár körüli összeget fizettek a hajók.
A következő 30 nap olyan lesz a búvárcégek számára, mintha aranyat találtak volna
– fogalmazott Kukreja. „Mindenki végre ki akar jutni a Hormuzi-szoros térségéből. Mindenki újra pénzt akar keresni” – tette hozzá.
A hajótestekről eltávolítandó kagylók csupán egy példát jelentenek azok közül a problémák – és költségek közül –, amelyekkel a nagy és kisebb hajók egyaránt szembesülnek, miközben arra várnak, hogy az Egyesült Államok és Irán véglegesítse a békemegállapodást, és ismét áthaladhassanak a Hormuzi-szoroson. A hónapokig tartó háború után most a hajótulajdonosoknak
- rendezniük kell biztosítási ügyeiket,
- tisztában kell lenniük azzal, ki felügyeli majd a biztonságos áthaladást,
- és minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük az esetleges tengeri aknák elkerülése érdekében.
A Perzsa-öbölben jelenleg mintegy 600 hajó vesztegel, miközben a globális energiapiac történetének egyik legnagyobb fennakadása már a 16. hetébe lép. A hirtelen nyitás ígérete magyarázza a hajótest-tisztító búvárcsapatok iránti hirtelen keresletnövekedést a február vége óta a Perzsa-öböl sekély, szinte fürdővíz-meleg vizeiben veszteglő hajók és üzemeltetőik részéről.
A kagylók a homárokhoz és rákokhoz hasonló, kemény páncélú élőlények. Olyan erős, saját termelésű ragasztóanyaggal tapadnak a hajók aljára, hogy annak tulajdonságait tudósok fogászati alkalmazások szempontjából is vizsgálták. A legtöbb kikötő nem engedi be a kagylókkal sűrűn borított hajókat, mivel azok invazív fajokat hurcolhatnak be az adott tengeri ökoszisztémába.
A hajótestek tisztításának folyamata ugyanakkor nagymértékben függ az adott hajótól és a felhalmozódott tengeri élővilág mennyiségétől. Egyes hajókon csupán nyálkás lerakódások keletkeztek, míg másokat vastag kagyló- és élőlényréteg boríthat, amely jóval intenzívebb tisztítási eljárást igényel.
A háborús övezetben végzett ipari búvárkodás ugyanakkor a világ egyik legmegterhelőbb, és leginkább veszélyes munkája. Iparági adatok szerint a háborús övezetben végzett ipari búvármunkákért globálisan napi 1000 és 3 500 dollár közötti összeget lehet keresni a kockázatoktól és a mélységtől függően.
