Tavaly tízből négy magyar a létminimum alatt élt – derült ki a Policy Agenda kutatásából. Egy felnőttnek, ha egyedül él, 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse, 660 forinttal több, mint 2014-ben. Egy tipikus, két felnőttnél és két gyermekből álló családnak 255 ezer forintra volt szüksége az egy évvel korábbi 253 ezer után a nélkülözés elkerüléséhez. A kutatást azért készítette el az elemzőintézet, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly közölte: száz év után felhagy a létminimum számításával. A projektet így már nem az állam, hanem a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség támogatta.
A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy a KSH mégis tervezi a számítások folytatását, de már új modell szerint. Ezt a kutatást ugyan még nem adták ki az idei évre, ám a modell alapján egyik évről a másikra akár meg is feleződhet a létminimum alatt élők száma. Vagyis a mostani 4 millióról legalább 1,2, de az is lehet, hogy 2 millió fővel csökken a létminimum alatt élők száma pusztán a modellváltás miatt, amely a hivatal szerint jobban tükrözi majd azt, hogy valójában hány ember él szegénységben.
Azzal azonban egyetlen szociológus sem ért egyet, hogy az amerikai modell átvételével vagy a minimálisan szükséges napi kalóriabevitel csökkentésével a KSH 76 ezer forint környékére vigye le a létminimumot egy egyszemélyes háztartás esetében, és azzal sem, hogy 160-180 ezerre csökkentse az értéket a tipikus háztartásnál. Ferge Zsuzsa szociológus lapunknak korábban elmondta: egy négytagú család szerény körülmények közötti megélhetéséhez minimálisan 250-300 ezer forint szükséges.
A Policy Agenda azzal a módszertannal készítette el a kutatást, amitt a KSH egészen tavalyig alkalmazott. Arra jutottak, hogy azon háztartások legalább harmadában, ahol legalább egy fő dolgozik, a nettó bevétel nem éri el a létminimum összegét. Egy felnőttnek közepes fizikai igénybe vétel mellett 24 200 forint kellett ahhoz, hogy elegendő élelmiszert vegyen magának és fedezze a vitamin-, illetve ásványianyag-szükségletét is. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szerint a 14 éven aluliak élelmiszer-normatívája a felnőttekének 77 százaléka, a 60 évnél idősebbeké pedig a 88 százaléka. Így a gyerekeknek csaknem 19 ezer, az időseknek 21 300 forint kellett minimálisan ételre.
Létminimum: szerény körülmények közötti élet
A 2015-re számított létminimum összege a módszertan szerint azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő szükségletek kielégítését – közölte a Policy Agenda. Az általuk kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. A cég több mint 1700 háztartás fogyasztását figyelte meg.
