A 90-es évek elején még túlzsúfoltak voltak a holland börtönök, azóta azonban a bűnözés csökkenésével együtt a trend megfordult. Olyannyira, hogy norvég és belga bűnözők számára is bérelnek itt börtönt az országok. Még így is bezártak azonban öt börtönt idén, úgy hogy már 2013-ban is lakatot tettek 19-re.
Az alacsony bűnözési ráta többek között annak is köszönhető, hogy Hollandiában a legenyhébbek a kábítószerrel kapcsolatos büntetések, sőt, marihuána fogyasztása teljesen legális. Emellett a holland kormány nagy hangsúlyt fektetett a szabályozásra is, ott a bűnözőknek borsos térítési díjjal hozzá kell járulni a fogvatartásukhoz, de a nyomozás költségeinek egy részét is kiszámlázzák nekik, vagy a családnak. A börtönből frissen kikerültek rehabilitálására is nagy figyelmet fordítanak, így nemcsak bűnöző van kevesebb, de olyan is, aki többször visszakerül a rácsok mögé. A munkához segítő programok mellett, szigorú a felügyeleti rendszert működtetnek ennek érdekében. Bokaperecet is használnak, amivel folyamatosan figyelhetik a nemrég kiszabadult rabok mozgását. 2008 óta ezzel a felére csökkent a visszaesések száma.
Jelenleg ott tartanak, hogy 100 ezer emberből 69-et zárnak börtönbe, míg az ellenpélda Egyesült Államokban, 100 ezer emberből 716 kerül börtönbe. Magyarországon ez az arány 185, miközben az uniós átlag 124, Litvániában pedig 305.
A holland helyzet tehát nem általános. Bár az utóbbi években valamelyest enyhült a börtönök túlzsúfoltsága Európában, ez továbbra is minden negyedik büntetés-végrehajtási intézetben problémát jelent. Magyarországon annak ellenére is, hogy 2010-ben megkezdett férőhelybővítési program során eddig átadott 1600 új férőhely létesítésével már több mint tíz százalékkal csökkentette a börtönök zsúfoltsága. A 2000-es évek elején volt a legtöbb rab a hazai börtönökben, közel húszezren voltak bezárva, most 13 ezer elítélt tölti a büntetését itthon.
A legutolsó jelentés szerint az európai börtönökben,1,6 millióan raboskodnak és a fogvatartottak 21,7 százaléka külföldi állampolgár. A külföldiek legmagasabb arányát, 96 százalékot Monacóban mutatták ki, a legkevesebb külföldi pedig lengyel börtönökben raboskodik: a foglyok mindössze egy százaléka nem lengyel állampolgár. Abban a tekintetben, hogy az egyes országok mennyi pénzt fordítottak egy rab egynapi börtönben tartására, nagy szórást mutatnak az adatok. Az európai átlag 99 euró volt, de ez úgy állt össze, hogy a legkisebb összeget erre fordító Ukrajnában csak 2,68 euró, Németországban mintegy 112 euró, Norvégiában 358 euró, San Marinóban pedig 685 euró. A magyarországi adat 28,13 euró. A felmérésben részt vevő országokban több mint 27 milliárd eurót fordítottak a rabok ellátására.
A legtöbben, vagyis az összes elítélt 16,5 százaléka, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ült börtönben, ezt a lopás követi 14 százalékkal, illetve a rablás 13,1-gyel és az emberölés 12,3-mal. A büntetések átlagos hossza pedig kilenc hónap volt.
Ilyen is van: luxus az elítélteknek
Anders Behring Breivik az egyik bűnöző, aki a világ egyik legjobb börtönében raboskodik. A Haldenben, a cellákon nincs rács, azok szépen berendezett szobák, ahol plazmatévé van, magánfürdőszobával és óriási ablakok, amelyek tágas parkra nyílnak. A parkban sportolni is lehet és az őröknek sincsenek fegyvereik, a szabályzat határozottan arra bátorítja őket, hogy legyenek barátságosak a rabokkal. Ennél is jobb, az Oslótól 74 kilométerre található kis sziget, Bastoy. Száztizenöt rab él ott, kis faházakban. Önellátó ökogazdálkodást folytatnak, mindent maguk termelnek, állatokat nevelnek. Amikor pedig nem dolgoznak, saját strandon pihenhetnek, horgászhatnak a sziklás tengerparton, de teniszezhetnek vagy lovagolhatnak is, szabadon. A szigetet azonban nem hagyhatják el. Norvégiában alapelv, hogy nem büntetni, hanem rehabilitálni akarják a bűnözőket. Sikerül: annak ellenére, hogy az igazán nehéz fiúkat őrzik a Bastoyban, ez az egyik legeredményesebb börtön a világon. Míg az innen kikerülőknek csak 18 százaléka visszaeső, addig ez a szám máshol 70 százalék fölött van.
-->
