Győzelemmel hangolt Hillary Clinton az előválasztás nagy napjára
Puerto Rico ugyan nem önálló állama az USA-nak, de az előválasztási folyamatban részt vesz, ráadásul nem is kis súllyal: a demokraták júliusi jelöltállító gyűlésére 60 delegáltat küld, ami olyan súlyt ad neki, mint egy közepesen nagy államnak. Ebből a hatvan delegáltból a volt külügyminiszter 36-ot szerzett meg, míg Bernie Sanders vermonti szenátor 24-et.
A kötött mandátumú delegáltak számában Clinton így 1776-1501-re vezet - a győzelemhez 2026 kell. Még nagyobb a különbség, ha a pártelit szabad mandátumú szuperdelegáltjait is hozzáadjuk ehhez, akkor Clinton már 2300 delegáltnál jár; velük együtt számolva a többséget 2383 jelenti. Sanders többször is elmondta, mindent megtesz, hogy a szuperdelegáltak, akik még megváltoztathatják, kire szavaznak, őt válasszák - azonban olyan még nem láttunk, hogy a szabad mandátumúak többsége ne amellett álljon ki, akit a nép többsége is elnökjelöltnek választott.
Holnap jön az előválasztások utolsó nagy napja: hat államban szavaznak, összesen 694 delegáltról döntenek. A kulcs egyértelműen Kalifornia, a legtöbb delegáltat küldő állam, de szintén nagy jelentősége lesz New Jersey-nek is - Új-Mexikó, Montana, Észak-, valamint Dél-Dakota mögöttük jócskán háttérbe szorul. Mivel minden államban a szavazatok arányában osztják ki a delegáltakat, a választási matematika elég egyszerű: ha Clinton átlagosan 37 százalékot szerez, ő az elnökjelölt. Ahhoz pedig elképesztő meglepetés - és a közvélemény-kutatók drámai leégése - kellene, hogy ez ne így legyen: Kaliforniában a legfrissebb kutatások is az ő előnyét mérik, igaz, a korábbi kétszámjegyű különbség helyett 2-4 százalékponttal vezet csak, míg New Jersey legújabb felmérései szerint húsz százalékpont körüli az ottani előnye.
