BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Magyarok milliói élnek hónapról hónapra

Kiadták a Tárki kutatói a Társadalmi Riport 2016 című, kétévente megjelenő tanulmányt. Ebben többek között az ország gazdasági helyzetét, a szegénység mértékét és a különböző társadalmi problémákat vizsgálták. Tóth Istvánt, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztősége azokról a kutatási eredményekről, amelyek a szegénységgel kapcsolatosak.

– A legújabb Tárki-kutatás a háztartások helyzetét is vizsgálta. Mire jutottak?
– Magyarországon már a válság előtt is problémának számított, hogy nagyon magas volt az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya, vagyis akik keveset dolgoztak. A válság tovább rontott azoknak a helyzetén, akik kevesebb képzettséggel és iskolázottsággal rendelkeztek. Az utóbbi években viszont valamelyest emelkedik a munkával rendelkezők aránya és a háztartások nettó megtakarításai is nőnek. 2012 óta megfigyelhető a pénzügyi eszközök felhalmozásának a növekedése is, az utóbbi években pedig csökkent a törlesztési nehézségekkel küszködők aránya.

– Tanulmányukban a vagyoneloszlás adatait elemző írás szerint a vagyoni egyenlőtlenség nagyobb, mint a jövedelmi egyenlőtlenség, továbbá Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magas a vagyontalanok aránya. Mit jelent ez a vagyontalanság a gyakorlatban? Mi az, ami van és mi az, ami nincs?
– A relatív szegénység az európai átlag körül van, persze így is fájó probléma. A vagyoneloszlás nem rosszabb és nem jobb, mint az európai országok középmezőnyében szokott lenni. Magyarországon viszont az a sajátosság figyelhető meg, hogy a vagyonszerkezetben viszonylag nagy arányt tesz ki a saját tulajdonú lakás. Nálunk a gazdagok nem olyan gazdagok, mint más országokban, a középosztály nem olyan széles és erős, mint számos hozzánk hasonló országban, és nagyon sok az abszolút mértékben vett szegény.

– Miért baj az, ha az emberek vagyona az ingatlanokban van?
– Általában semmi gond az ingatlanvagyonnal, ami problémát jelent, az az, hogy nagyon magas a saját tulajdonú lakásban lakók aránya és kicsi a bérlakásszektor, ami így együtt a munkaerő mobilitásának az egyik gátja. Többek között ezért tud nehezen odamenni a munkavállaló, ahol a munka van. Az ingatlanvagyonon kívül nagyon kevés a háztartások likvid vagyona. Ezért van az, hogy Magyarországon a váratlan kiadások rosszul érintik az emberek 44 százalékát, mert nincsenek tartalékaik. Az ingatlan vagyon ugyanis nem könnyen mozgósítható ilyen esetekben. Hiába lakik valaki sokmilliós lakásban, ha tartalékok híján problémát okoz egy elromlott hűtőszekrény megjavítása vagy a ház tetőszerkezetének javítása.

– A relatív szegénység mérése alapján az európai átlag alatt van a magyar, ám egy másik mérés, az anyagi depriváció a magyar népesség 44 százalékát érinti, ahogy az előbb említette is, míg az uniós átlag 19,5 százalék ebben a tekintetben. A magyarországi szegénység mértékének megállapításakor ezt a két, nagyon eltérő adatot szokták emlegeti. Tárgyilagosan mit lehet erről mondani? Hogy van ez máshol?
– Európa országaiban például mást és mást érthetnek nyaraláson. Van aki a hétvégi házban végzett kerti munkát tekinti annak, más pedig azt, hogy elmegy-e a Seychelle-szigetekre. A tárgyilagos értelmezés a politikai vitákban is nehéz. Ahogy nálunk, úgy Európában is a politikusok éppen azokat a szegénységi adatokat veszik elő, amelyeknek a felemlegetése jobban beleillik a politikai koncepciójukba. A depriváció egyébként nem egyenlőtlenségi kérdés, hanem az ország gazdasági fejlettségével függ össze. Ez a 44 százalékos adat nem arról szól leginkább, hogy nagy az egyenlőtlenség, hanem arról, hogy szegény az ország. A magyar gazdasági fejlettség alacsony az Európai Unió országainak a gazdasági fejlettségi szintjéhez képest.

– Nemrég volt a szegénység elleni küzdelem világnapja. A Tárki kutatásából mik azok a trendek, amelyek pozitív és mik azok, amelyek negatív irányba változtak a szegénység tekintetében?
– A negatív trend az, hogy még mindig nagyon magas a deprivációval élők aránya, a pozitív pedig az, hogy időben csökkenő tendenciát mutat.

– Európai összehasonlításban fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást tekintve a magyar társadalomnak csak a kisebb része, talán harmada van „kinn a vízből”, és képes partnere lenni európai társainak – írják a tanulmányban. Milyen szövegkörnyezetben értelmezhető ez a kijelentés?
– Úgy, hogy Magyarországon az európai életformát és fogyasztási mintákat követni képes középosztály kicsi és nem erős, a képzetlen, tartalékokkal nem rendelkező, hónapról hónapra élő népesség nagysága viszont nagyon magas. Ez egy torzulást jelent a társadalmi szerkezetben, ami markánsan eltér attól, amit Észak- és Nyugat-Európában láthatunk, de rosszabb annál is, ami a környező posztszocialista országok közül például Csehországban vagy Szlovéniában tapasztalható. A képzetlenség és a nyelvtudás hiánya részben persze generációs jelenség is, de az iskolarendszernek sokkal jobban kellene működnie, hogy ne termelődjön újra.

Kapcsolódó cikkek