Orbánt faggatják a képviselők - Parlament, élőben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem sok időt kapnak a képviselők, hogy kipihenjék a népszavazást, ma délelőtt 11-kor már el is kezdődött a parlamenti ülés, ahol értékelhetik az eredményeket.
Rögtön a napirend előtti felszólalásokat érdemes figyelnünk, várhatóan a tegnapi eredmények értékelése lesz a fő téma. Az ülés Orbán Viktor felszólalásával kezdődött el. A miniszterelnök azt mondta: a népszavazás elérte célját, Magyarország döntött. A döntés szerinte hosszú évekre meghatározza Magyarország sorsát - mondta. A résztvevők 98 százaléka, az érvénytelenekkel együtt is számolva azt mondta, hogy a döntés joga Budapesté, nem Brüsszelé, és ezért a jogunkért harcolni kell - fogalmazott a kormányfő. Szerinte a népszavazás elérte a célját, mert mától nem a kormány, és nem is a képviselők akaratát képviselik Brüsszelben, hanem közel 3,3 millió ember akaratát - mondta, még mindig egy szót sem ejtve arról, hogy a népszavazás érvénytelen lett. (Sőt, ha nagyon szigorúak akarunk lenni, még a 3,3 millió sincs meg, csak 3 millió 284 ezer, de ez már valóban szőrszálhasogatás volna.)
A kormányfő többször is beszélt arról, hogy most többen szavaztak, mint ahányan 2003-ban az EU-tagságra (akkor még nem kellett 50 százalékos részvétel a sikerhez, a Fidesz 2011-ben vezette be a mostani, új szabályt, ezzel gyakorlatilag a saját népszavazásukat tették érvénytelenné).
Vannak, akik megpróbálják leértékelni és semmibe venni 3 millió 300 ezer ember akaratát - mondta Orbán. Azt üzente az ellenzéknek: nem fogja hagyni, hogy ennek a 3 millió 300 ezer embernek a véleményét semmibe vegyék.
Közjogi értelemben a népszavazás nem kötelezi az Országgyűlést népszavazásra - ismerte el nagyjából negyedóra beszéd után. Az "emberek döntésének" azonban érvényt kell szerezni szerinte. Ezért az Alaptörvény módosítását kezdeményezi a miniszterelnök, ám azt nem mondta el még mindig, hogy pontosan hogyan.
Orbán: aki otthon maradt, az elfogadja a többség akaratát
Győzött a józan többség, a választók legnagyobb része úgy döntött, hogy nem vesz részt a kormány hazug színjátékán - így reagált Orbán beszédére Tóth Bertalan MSZP-elnök. Szerinte semmi szükség az alkotmánymódosításra, mert ötmillió ember pontosan tudja, hogy az alaptörvény módosítása nem megoldás semmire. Az MSZP azt kezdeményezi, hogy bizottság vizsgálja a kampány pénzköltségét.Egy félévre és 15 milliárd forintra volt Orbánnak szüksége ahhoz, hogyn rájöjjön, az alkotmánymódosításban a Jobbiknak van igaza - mondta Vona Gábor. Orbán szerinte hazárdjátékot játszott Magyarországgal, és elvesztette a küzdelmet, ezért le kell mondania. A kormánynak és személyesen Orbánnak most rosszabb a tárgyalóhelyzete Brüsszelben, mint a népszavazás előtt volt - fogalmazott.
Magyar miniszterelnök hívószavára soha a rendszerváltás óta nem értettek vele még egyet, aki ezután a kormányfő lemondását követeli, az semmit nem ért a politikához - válaszolta erre Kósa Lajos. Harrach Péter (KDNP) szerint pedig az elmúlt hetekben azt láthattuk, hogy a baloldal nem tudott mit mondani, a Jobbik pedig hiába mondta, hogy nemmel kell szavazni, de egy lépést sem tettek ennek az érdekében. Sokan emlegetik, hogy az érvényességi küszöböt nem lépték át - mondta, majd hosszan sorolta az európai országokat, ahol nincs érvényességi küszöb, újra elfeledkezve arról, hogy az érvényességi küszöböt épp az ő kormánya vezette be.
Orbán az érvénytelenségről szóló kritikákra azt mondta: "ez a logika a vesztesek logikája, a győztesek mindig a leadott szavazatokra hivatkoznak", ezért inkorrektnek tartja a vitát az érvényességről. "Akik otthon maradtak, azok azt mondták, hogy ha születik egy döntés, akkor együtt tudnak azzal élni" - mondta.
A frakcióvezetők is a népszavazással foglalkoztak napirend előtt. Vona Gábor arról beszélt, hogy Orbán Viktor az utolsó héten már nem beszélt, korábban pedig még azt mondta, hogy csak a 100 százalékos részvétellel lenne igazán elégedett. Gúr Nándor (MSZP) azt emelte ki: 17 milliárd forintot tapsoltak el, ezt meg kell vizsgálni, hogy mire. A KDNP-s Aradszki András "a népszavazás erkölcsi erejéről" beszélt - szerinte Magyarországot egyre többen fogják követni Európában az önrendelkezés útján. Hadházy Ákos (LMP) pedig azt mondta: a kormány több százezer, külföldön élő magyar szavazását lehetetlenítette el, közöttük 3 százalékos volt a részvételi arány. Végül a fideszes Gulyás Gergely arról beszélt: az 50 százalék alatti részvételi arány megadta a képviselőknek a lehetőséget, hogy döntsenek.
Ezek után másfél órát szántak a kérdésekre - nagy izgalom ezen a ponton nem volt, ezeknek a listáját már napokkal korábban, még a népszavazás előtt le kellett adni. Annál érdekesebb az utána következő egy óra, az azonnali kérdésekkel. Ez az a műfaj, amiben a napi eseményekről is szó eshet, nincs előre megkötve a téma, és ami még fontosabb: három kihagyott hét után most Orbán Viktornak kötelessége lesz válaszolni.
Vona Gábor arra kérte Orbánt: mondjon le, mert tegnap este óta ő a vesztes magyar miniszterelnök az uniós vezetők szemében. "A profi pszichoanalízisnek sem voltam soha a híve, nemhogy az amatőrnek" - válaszolta neki Orbán, aki már gúnyolódni is tudott, amikor azt mondta, hogy megfontolja a javaslatot, lemondjon-e.
Az LMP-s Szél Bernadett ennél sokkal általánosabb címet adott azonnali kérdésének: "Ki hazudik a kormányban?" Konkrétan a külföldön dolgozó magyarokról kérdezett; mint mondta, már alig van a családok közt olyan, ahol legalább egy ember ne ment volna külföldre. A hazugságot ott emlegette, hogy a kormány tagjai egész máshogy beszélnek a munkaügyekről - külföldről kell-e behozni embereket, a magyarokat visszahívni, vagy épp járulékokat csökkenteni. Orbán szerint a cél továbbra is a teljes foglalkoztatás, a béremeléseknél pedig észnél kell lenni, "úgy kell bért emelni, hogy közben ne szűnjenek meg munkahelyek". A cél egyértelműen az szerinte, hogy az üres álláshelyeket magyarokkal, vagy EU-polgárokkal töltsék fel, harmadik országbeliek csak akkor jöhetnek, ha sem magyarok, sem más uniós polgárok nem tudják elvégezni az adott munkát.
Az MSZP-ből Gúr Nándor a letelepedési kötvényekről kérdezte Orbánt: "miért jár százmilliárdos haszon a haveroknak", illetve "pénzért eladják Magyarország biztonságát is?" Orbán szerint egyszerű a helyzet: 2011-12-ben azért találták ki a rendszert, mert pénzügyi nyomás alatt voltunk, most pedig biztonságos és sikeres a rendszer.
A Jobbikból Volner János a bérekről kérdezte Orbánt: a bérbeli különbség 6-7-szeres a nyugati országokhoz képest, pedig volna fedezete a béremelésnek szerinte. Az szja lehetne 8-9 százalékos, a minimálbéresek pedig további adócsökkentést kaphatnának, szerinte erre mind van fedezet. Orbán azt válaszolta neki: a reálbérek folyamatosan nőnek - majd hosszan sorolta a statisztikákat, ki mindenkinek nőtt a bére 2010 óta.
Ezután az LMP-s Hadházy Ákos következhetett egy újabb olyan című kérdéssel, ami mögé sok mindent oda lehet tenni: Blabla vagy az igazság? Az egykori fideszes képviselő azt mondta: amikor még Orbán "cégében dolgozott", azt a választ kapta helyben a polgármestertől a miniszterelnököt keresve, hogy a főnök nem elérhető. Arról kérdezte: igazat beszélt-e a mostani szekszárdi polgármester, amikor azt mondta, hogy az EU-s pénzeket úgy osztják el, hogy a pályázatíró cég megírja a pályázatát, és csak annyit kér, hogy ő nyerjen. Orbán egyetlen mondattal válaszolt: ha ilyet lát, tegyen feljelentést. Hadházy azzal jött erre: már meg is tette ezt. Azt is megkérdezte Orbántól, fenntartja-e azt az állítását, hogy "most Magyarországon csak az ellenzék blablál a korrupcióról". Orbán erre annyit mondott neki: nem értette a kérdést.
2015-ben három hónap alatt három nagy pénzügyi szolgáltató dőlt össze, a jegybank ez ellen nem tett semmit, potyognak a különadók, az MNB nem ad tanácsokat, csak az derül ki, hogy Matolcsy Györgynek sok a rokona - erről kérdezte a jegybankelnököt az MSZP-s Szakács László. Vállalják-e a felelősségüket? - kérdezte. "itt ez az új szerelem, a magánélet szentségét mi is tiszteljük, mi szükség volt erre?" - ezzel fejezte be a kérdését.
Matolcsy azt válaszolta: 2013 óta támadja az ellenzék az MNB-t és vezetőit. Előbb azt mondták, hogy baj lesz az alapkamat-csökkentéssel, majd az önfinanszírozási programmal és az NHP-val, de ezekből végül nem lett baj - mondta. Ezután a felügyeletet támadták, pedig a csalásokat épp a felügyeletek összevonása után tudták leleplezni - folytatta. Ezután a jegybanki alapítványokat támadták, ami Matolcsy szerint csak egy bohózatszerű blöffsorozat, majd mentek tovább a magánélet felé. Matolcsy szerint ezek az emberek valójában Magyarországot támadják.
Egy félévre és 15 milliárd forintra volt Orbánnak szüksége ahhoz, hogyn rájöjjön, az alkotmánymódosításban a Jobbiknak van igaza - mondta Vona Gábor. Orbán szerinte hazárdjátékot játszott Magyarországgal, és elvesztette a küzdelmet, ezért le kell mondania. A kormánynak és személyesen Orbánnak most rosszabb a tárgyalóhelyzete Brüsszelben, mint a népszavazás előtt volt - fogalmazott.
Magyar miniszterelnök hívószavára soha a rendszerváltás óta nem értettek vele még egyet, aki ezután a kormányfő lemondását követeli, az semmit nem ért a politikához - válaszolta erre Kósa Lajos. Harrach Péter (KDNP) szerint pedig az elmúlt hetekben azt láthattuk, hogy a baloldal nem tudott mit mondani, a Jobbik pedig hiába mondta, hogy nemmel kell szavazni, de egy lépést sem tettek ennek az érdekében. Sokan emlegetik, hogy az érvényességi küszöböt nem lépték át - mondta, majd hosszan sorolta az európai országokat, ahol nincs érvényességi küszöb, újra elfeledkezve arról, hogy az érvényességi küszöböt épp az ő kormánya vezette be.
Orbán az érvénytelenségről szóló kritikákra azt mondta: "ez a logika a vesztesek logikája, a győztesek mindig a leadott szavazatokra hivatkoznak", ezért inkorrektnek tartja a vitát az érvényességről. "Akik otthon maradtak, azok azt mondták, hogy ha születik egy döntés, akkor együtt tudnak azzal élni" - mondta. A népszavazás után Orbán Viktornak ma a Parlamentben kell választ adnia a kérdésekre. fotó: MTI fotó: MTI -->
