Kollégiumépítési gigaprogram indul

Információink szerint a jövő hét elején már a pontos részleteket is nyilvánosságra hozzák a hónapokkal ezelőtt kiszivárgott kollégiumépítési és felújítási programmal kapcsolatban, amiről legutóbb a budapesti olimpia ingatlanfejlesztési hatásait boncolgató konferencián is szó esett Budapesten. Akkor és ott a PricewaterhouseCoopers magyarországi adószakértője hétezer új és felújított kollégiumi férőhelyet magában foglaló projektről beszélt, mint az olimpiai vendégek elhelyezésének egyik lehetőségéről a szállodahajók ideiglenes bevetése mellett. A hétezres bővítés talán elírás, talán nem, mindenesetre a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tavalyi felmérése csak Budapesten 3350 hiányzó kollégiumi férőhelyről tanúskodik.

„A beruházás rövidesen indul” – hirdeti az Óbudai Egyetem 2007-ben bezárt Bécsi úti Kandó Kálmán Kollégiumán a most kifüggesztett felirat, jelezve, hogy valami már tényleg elindul. És nem csak Óbudán, hiszen nemcsak ott kell évről évre tömegesen elutasítani a jelentkezőket férőhely híján, hanem csaknem az összes budapesti, sőt a legtöbb vidéki egyetemen is. Az elutasító döntéssel családok ezreit komoly pluszkiadásra kényszerítik, méghozzá évről évre megterhelőbbre, mert az albérleti díjak elszabadultak, és hiába indulnak el az újlakás-építések, azoktól nem lesznek, nem lehetnek alacsonyabbak ezután sem. Mint Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke mondja, az elmúlt negyedszázadban átfogó kollégiumfejlesztésre nem került sor, a mutatóba megvalósult PPP-konstrukciók sem terjedtek el, és nem oldották meg az összességében egyre romló helyzetet az ötven-hatvan éve épült ingatlanoknál, amelyekben már rég nemcsak állagmegóvás, hanem szolgáltatásfejlesztések is szükségesek.

A kollégiumfejlesztési programmal kimondva vagy kimondatlanul, de partnerre találhatott a HÖOK az akkor az olimpia megrendezési jogával még csak kacérkodó kormányban. A beruházások valójában függetlenek az olimpiai pályázattól, még jó pont is, ha a pályázó város olyan fejlesztéseket hajt végre, amelyekre mindenképpen szüksége van, azoknak a sportesemények után is van létjogosultságuk. Nem kizárt, hogy valamelyik budapesti rozsdaövezet is kollégiumot kap, hiszen a még hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépülése után azok bármelyikéből már gyorsan elérhetők lehetnek a legnagyobb felsőoktatási intézmények. A kollégiumi kérelmek többségét az ELTE (1317), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (873) és a Budapesti Corvinus Egyetem (580) utasítja el. A megoldás áráról igen különböző összegek láttak napvilágot az utóbbi hetekben, 100–200 milliárd forint között mozognak a becslések.