Német államfő: súlyos veszélyek fenyegetik Németországot

A 76 éves, egykori keletnémet ellenzéki és evangélikus lelkész - akinek mandátuma márciusban jár le, és második ciklust életkorára hivatkozva nem vállal - hivatalában, a Bellevue kastélyban elmondott beszédében kiemelte: nagy erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy Németország megbirkózzon az előtte álló megpróbáltatásokkal.
   
Mint mondta, heves támadások érik a liberális demokráciát, Európa nem egységes és nem is mindenhol békés, felerősödött az iszlamista terror fenyegetése, és az új amerikai elnök hivatalba lépésével kihívások érik a nemzetközi jogra alapozott világrendet és a transzatlanti kapcsolatok rendszerét, mindenekelőtt a NATO-t.
   
Gauck kiemelte, hogy támogatja az EU védelmi képességének erősítését célzó törekvéseket, és aláhúzta: világossá kell tenni a NATO keleti határvidékén fekvő tagországok előtt, hogy a kollektív védelem elve érinthetetlen. A terrorizmusról szólva hangsúlyozta, hogy a biztonság erősítése nem fenyegeti, hanem védi a szabadságot, és a jogállam elveszíti hitelességét, ha túl gyengének vagy tehetetlennel bizonyul a terrorral szemben.
   
A veszélyek elhárításához szorosabb nemzetközi együttműködésre van szükség, és hatékony megelőzésre is, a politikai, kulturális és vallási nevelés révén, hogy az emberek ne sodródjanak a szélsőségek felé - tette hozzá Joachim Gauck, kiemelve, hogy az eddiginél is intenzívebbé kell tenni a "demokráciára nevelést", a családtól az oktatási rendszeren keresztül egészen a média területéig, különös figyelemmel az internetre.
   
A demokrácia fenntartásához heves, de a tiszteleten és szabályokon alapuló vitára van szükség - mondta a német szövetségi elnök, megjegyezve: "durva időket élünk", gyakran nem lehet felismerni, hogy mi igaz és mi hamis, mindenekelőtt a közösségi portálokon határtalanná vált a hazudozás és a sértegetés, "külföldi hatalmak információs háborúkat folytatnak más országok destabilizálására", és a véleményalkotásban gyakran fontosabbak az érzelmek, mint a tények.
   
Azonban fel kell ismerni, hogy "ha csak azt tekintjük ténynek, amiben egyébként is hiszünk, és ha a féligazságok, értelmezések, összeesküvés-elméletek és híresztelések ugyanannyit érnek, mint a tények, akkor megnyílik a tér a demagógok és autokraták előtt".
   
Németország stabilitását az is fenyegeti, hogy megjelent az a fajta gondolkodás, amely szolgáltatóként tekint az államra, amelytől az ügyfél elvárja, hogy kívánságait lehetőleg hiánytalanul teljesítse, holott "a demokrácia nem politikai csomagküldő szolgálat", fennmaradását csak az állampolgári felelősségvállalás garantálhatja - fejtette ki a német államfő.
   
Joachim Gauck arról is beszélt, hogy Németország "fiatal bevándorlási célország", amelyben az őshonos lakóknak és a bevándorlóknak egyformán tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt és a törvényeket, de mindenki olyan életet élhet, amelyet helyesnek tart, amennyiben nem korlátozza mások szabadságát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a legfontosabb választóvonal nem a régi és az új - bevándorló - polgárok, nem a keresztények, muszlimok, zsidók vagy ateisták között húzódik, hanem a demokraták és a demokráciát elvető emberek között.
    
Gauck utódját február 12-én választja meg a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldötteiből álló, úgynevezett szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung). A kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - Frank-Walter Steinmeier külügyminisztert jelölik a tisztségre. A nagykoalíció pártjai abszolút többséggel rendelkeznek a szövetségi közgyűlésben, így az SPD-s politikust már az első fordulóban megválaszthatják a második világháború utáni Németország 12. államfőjének.

MTI-->