A német kancellár erről az EU jövőjéről szóló római nyilatkozat aláírásának alkalmából az ARD országos köztelevízióban vasárnap sugárzott interjúban beszélt. Arra a kérdésre, ésszerű megoldásnak tartja-e, hogy a közösség alkalmazza egyetlen nyomásgyakorlási eszközét, a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültek szétosztásáról hozott döntéssel szembeforduló Magyarországgal, vagy Lengyelországgal szemben, ahol az igazságszolgáltatást és a médiát érintő kormányzati törekvések nem illeszkednek a római nyilatkozatban is hangsúlyozott jogállamisághoz, Angela Merkel azt mondta: először a "lényegről" kell tárgyalni a tagországokkal, és ezt a feladatot az Európai Bizottság végzi el. Utána a többi tagországnak is állást kell foglalnia.
Németország álláspontjáról szólva kiemelte: "nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék". Mint mondta, "a fenyegetés nem helyes, a jogállamiság és a szabadság pedig olyan érték, amelynek tisztelete az uniós tagság feltétele, éppen ezért beszélnünk erről (a tagjelölt) Törökországgal, és Lengyelországgal is tárgyalni kell, ha vannak értékelések, amelyek szerint nem válaszolták meg kielégítően és átláthatóan" a jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.
Arra a kérdésre, hogy mindennek alapján valóban nem akarja az uniós támogatásokat nyomásgyakorlási eszközként használni, Angela Merkel azt mondta, hogy "ebben az interjúban nem szeretnék fenyegetni, hanem tenni szeretnék azért, hogy a jogállamiságot az elvárásainknak megfelelően betartsák mindenütt Európában".
A közösségi szint helyett a tagországi és regionális szint erősítésével nagyobb teret lehet biztosítani "a fiatalabb tagállamoknak" erősségeik érvényesítésére, fejlesztésére - mondta Angela Merkel. Aláhúzta: a német egység megvalósítása rámutatott arra, hogy a fejlettségi különbségek kiegyenlítése igen hosszú folyamat.
Az EU jövőjéről szólva kiemelte, hogy elsősorban a szabad mozgás alapszabadságát kell megőrizni, fejleszteni kell a közösség védelmi képességeit és gondoskodni kell a jólét és a szociális biztonság erősítéséről. A közös uniós hadsereg felállításának gondolatáról szólva aláhúzta, hogy olyan területekre érdemes összepontosítani, ahol "egyszerűen és gyorsan" lehet eredményeket elérni. Ilyen terület lehet például a hadiipari beszerzések összehangolása - mondta.
