Elszállt a gáz ára Európában, a közel-keleti háború már a téli ellátást fenyegeti
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai földgáz irányadó nagykereskedelmi ára szerdán megawattóránként 63 euróig, mintegy 22 900 forintig emelkedett, eddig ekkora növekedésre nem került sor az iráni konfliktus kitörése óta. A holland TTF gáztőzsdén jegyzett augusztusi szerződés június végén még 40 euró, hozzávetőleg 14 600 forint körül mozgott, vagyis kevesebb mint egy hónap alatt több mint 57 százalékkal drágult.
Az olaj ára szintén emelkedett. A Brent típusú nyersolaj jegyzése június közepe óta nem látott szintre jutott, miközben a kereskedők egyre nagyobb kockázatot látnak a közel-keleti energiahordozók szállításában. Az Európába érkező gáz és olaj pillanatnyi mennyisége mellett legalább ennyire fontos, hogy a hajótársaságok milyen útvonalakat tartanak biztonságosnak, és mekkora felárat kérnek a veszélyes térségek érintéséért.
A jemeni húszi mozgalom arra figyelmeztette a hajózási vállalatokat, hogy kerüljék el a szaúd-arábiai kikötőket. Szerdán négy tartályhajó változtatott irányt a Vörös-tengeren: kettő a Szuezi-csatornát jelölte meg új célként, kettő pedig nyílt tengeri vizek felé fordult. Egy autószállító hajó az Ádeni-öbölben térhetett le eredeti útvonaláról, miután korábban a szaúd-arábiai Dzsidda kikötőjét adta meg úti célként. Egy nappal korábban három, Kínába és Indiába tartó, szaúdi olajat szállító tanker fordult vissza.
A húszik által fenyegetett Báb el-Mandeb-szoros azért vált különösen fontossá, mert a szaúdi olaj egy része ezen keresztül kerülheti meg a Hormuzi-szorost.
Rijád a Perzsa-öbölből egy kelet–nyugati vezetéken képes nyersolajat szállítani a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe. Ha az innen induló hajók sem tudnak biztonságosan dél felé haladni, beszűkül Szaúd-Arábia egyik legfontosabb kerülő útvonala.
A hajók tulajdonosai akkor is módosíthatják útvonalukat, ha a szorosokat hivatalosan nem zárják le. Már a támadások kockázata is megemeli a biztosítási díjakat, a személyzet költségét és a szállítási időt. A hosszabb útvonalak miatt egy-egy hajó lassabban fordul vissza újabb rakományért, ami csökkenti a piacon ténylegesen elérhető szállítási kapacitást – számolt be róla a német gazdasági napilap, a Handelsblatt.
Európa rossz időpontban kapott újabb ársokkot
Az árugrás az európai gáztárolók feltöltési időszakában érkezett. Az uniós energiaszabályozók együttműködési ügynöksége, az ACER szerint a tárolók átlagos töltöttsége április elején mindössze 28 százalék volt, alacsonyabb az előző három év azonos időszakában mértnél. A 90 százalékos novemberi szint eléréséhez az uniónak a tavalyinál körülbelül 13 százalékkal több cseppfolyósított földgázt kellene importálnia.
A magas nyári árak azonban rontják a betárolás gazdaságosságát. A kereskedők általában akkor vásárolnak nagyobb mennyiségű gázt a nyári hónapokban, ha azt télen magasabb áron értékesíthetik.
Amennyiben a közel-keleti háború már nyáron felhajtja a jegyzéseket, csökkenhet a különbség a nyári és a téli ár között, és gyengülhet a tárolók feltöltésére ösztönző piaci érdek.
Az európai ellátás a 2022-es energiaválsághoz képest ellenállóbb: több cseppfolyósítottgáz-terminál épült, csökkent a fogyasztás, és bővült a beszállítók köre. A kontinens ugyanakkor továbbra is nettó energiaimportőr. Ha az ázsiai vevők magasabb árat kínálnak a szabad LNG-szállítmányokért, az Európába tartó hajók egy része más kikötőt választhat.
Ismét nőhet az inflációs nyomás
Az euróövezet éves inflációja júniusban 2,8 százalékra csökkent a májusi 3,2 százalékról. Az energiaárak újabb emelkedése megtörheti ezt a kedvező folyamatot, különösen akkor, ha a gáz- és olajpiaci drágulás több hónapon keresztül fennmarad.
A hatás nem egyszerre jelenik meg. Az üzemanyagárak gyorsabban követhetik a világpiaci mozgást, míg a villamos energia, a földgáz és az ipari termékek árába hosszabb késéssel épülhet be. A jegybankok számára az okozza a nehézséget, hogy az energiaár-sokk egyszerre gyorsítja az inflációt és lassítja a gazdaságot. Magasabb kamatokkal fékezhetik az áremelkedést, de ezzel tovább ronthatják a beruházások és a fogyasztás kilátásait.
A Világbank legsúlyosabb forgatókönyve szerint
a globális növekedés 2026-ban 1,3 százalékra eshet vissza a 2025-ös 2,9 százalékról, ha az iráni konfliktus legalább fél évig tart, és súlyos fennakadást okoz az energiaellátásban.
Ugyanebben az esetben a világméretű infláció 4,5 százalékig emelkedhet. A dráguló műtrágya, kén és más mezőgazdasági alapanyagok az élelmiszerárakon keresztül is továbbadhatják a konfliktus költségeit.
Az európai gázpiac következő heteit ezért nem kizárólag a közel-keleti kitermelés határozza meg. Döntő lesz, hogy a tartályhajók visszatérnek-e megszokott útvonalaikra, fennmarad-e a Hormuzi-szoros forgalmának zavara, és sikerül-e az ősz előtt elegendő gázt betárolni. A 63 eurós ár már azt tükrözi, hogy a kereskedők ezek egyikében sem biztosak.
