Özönlenek az ukránok Lengyelországba

Az Euromajdan és a keleti térségben kirobbant harcok után látványosan megugrott a kivándorlás Ukrajnából, a háborús övezetből több százezren keltek útra Oroszország felé, de hasonlóan nagy számban indultak Lengyelországba is. Azért éppen oda, mert az ukránok számára az EU-s tagállamok közül a lengyel vízumhoz lehet a legkönnyebben hozzájutni, ráadásul Varsó a munkáltatók kérésére jelentősen megkönnyítette az ukránok munkavállalását.

A lengyel munkanélküliség történelmi mélypontra, 5,5 százalékra süllyedt 2016 utolsó negyedében, így a cégek nemigen találnak munkaerőt. A legfrissebb adatok szerint a vállalatok több mint 50 százaléka alkalmaz ukránokat, a szolgáltatóipar 40 százaléka pedig kizárólag a vendégmunkásokra épít. Ma becslések szerint 1,3 millió ukrán dolgozik az országban, annyian, mint a kétszer nagyobb Németországban.

Viktor Kacsur, az ungvári székhelyű „Munka határok nélkül” munkaközvetítő cég igazgatója szerint azért kedvelik az ukrán munkaerőt, mert sokat dolgoznak, és viszonylag olcsón. Amíg a lengyelek átlagban heti 41 órát töltenek munkával, addig az ukránok 54-et. Átlagbérük pedig 2100 zloty (aktuális árfolyamon 151 ezer forint), miközben a minimálbér 1850 zloty. Kimutatások alapján 2015-ben az ukránok 8 milliárd zlotyt kerestek Lengyelországban, amiből 5,8 milliárdot utaltak haza.

Szívesen látnák az ukránokat Csehországban és Magyarországon is. Míg Prága eddig nem tett konkrét lépéseket nem ez ügyben, addig a budapesti kormány már egyszerűsítette is a munkavállalásukat, de a magyar lehetőségről még nem igazán tudnak Ukrajnában. Hogy ezen javítsanak, munkaerő-toborzás cél­jából hamarosan roadshow-kat fognak rendezni Kárpátalján, valamint több más belső-ukrajnai városban.

Viktor Kacsur szerint minél távolabbi helyekre jut el a magyar lehetőség híre, annál nagyobb valószínűséggel találnak még szabad munkaerőt, mivel a nyugati, EU-s határokhoz közeli régiókban aki akart, már elhelyezkedett külföldön, aki pedig most szeretne menni, az a magyar fizetési ajánlatoknál kedvezőbb lehetőséget is talál. Az ukránok azért várják egyfajta „mannaként” a vízummentességet, mert abban a tévhitben élnek, hogy azzal szabadon dolgozhatnak Európában – mondta Kacsur.

Foltin Péter, a Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központ osztályvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy sok külföldi, köztük magyar cég is megkeresi őket, a munkaerő külföldre közvetítésében azonban nem tudnak segíteni. A politikai okok mellett az alacsony keresetek is magyarázzák, hogy a szomszédos országban élők tömegével mennek külföldre – becslések szerint a számuk 5 és 8 millió közöttire tehető. Idén januártól ugyan megduplázták, 3200 hrivnyára emelték a minimálbért, de ez még így is nagyon kevés, forintban számolva alig 34 ezer. Az átlagbér Ukrajnában bruttó 6 ezer hrivnya (kb. 65 ezer forint) környékén mozog, de jelentősek a régiós eltérések, Kárpátalján például ennél majd 20 százalékkal kevesebbet lehet keresni.