BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Özönlenek az ukránok Lengyelországba

Lengyelország lett a legnagyobb felvevőpiaca az ukrán vendégmunkásoknak. Viktor Kacsur, az ungvári székhelyű munkaközvetítő igazgatója szerint a magyarországi lehetőségről még nem igazán tudnak Kárpátalján.

Az Euromajdan és a keleti térségben kirobbant harcok után látványosan megugrott a kivándorlás Ukrajnából, a háborús övezetből több százezren keltek útra Oroszország felé, de hasonlóan nagy számban indultak Lengyelországba is. Azért éppen oda, mert az ukránok számára az EU-s tagállamok közül a lengyel vízumhoz lehet a legkönnyebben hozzájutni, ráadásul Varsó a munkáltatók kérésére jelentősen megkönnyítette az ukránok munkavállalását.

A lengyel munkanélküliség történelmi mélypontra, 5,5 százalékra süllyedt 2016 utolsó negyedében, így a cégek nemigen találnak munkaerőt. A legfrissebb adatok szerint a vállalatok több mint 50 százaléka alkalmaz ukránokat, a szolgáltatóipar 40 százaléka pedig kizárólag a vendégmunkásokra épít. Ma becslések szerint 1,3 millió ukrán dolgozik az országban, annyian, mint a kétszer nagyobb Németországban.

Viktor Kacsur, az ungvári székhelyű „Munka határok nélkül” munkaközvetítő cég igazgatója szerint azért kedvelik az ukrán munkaerőt, mert sokat dolgoznak, és viszonylag olcsón. Amíg a lengyelek átlagban heti 41 órát töltenek munkával, addig az ukránok 54-et. Átlagbérük pedig 2100 zloty (aktuális árfolyamon 151 ezer forint), miközben a minimálbér 1850 zloty. Kimutatások alapján 2015-ben az ukránok 8 milliárd zlotyt kerestek Lengyelországban, amiből 5,8 milliárdot utaltak haza.

Szívesen látnák az ukránokat Csehországban és Magyarországon is. Míg Prága eddig nem tett konkrét lépéseket nem ez ügyben, addig a budapesti kormány már egyszerűsítette is a munkavállalásukat, de a magyar lehetőségről még nem igazán tudnak Ukrajnában. Hogy ezen javítsanak, munkaerő-toborzás cél­jából hamarosan roadshow-kat fognak rendezni Kárpátalján, valamint több más belső-ukrajnai városban.

Viktor Kacsur szerint minél távolabbi helyekre jut el a magyar lehetőség híre, annál nagyobb valószínűséggel találnak még szabad munkaerőt, mivel a nyugati, EU-s határokhoz közeli régiókban aki akart, már elhelyezkedett külföldön, aki pedig most szeretne menni, az a magyar fizetési ajánlatoknál kedvezőbb lehetőséget is talál. Az ukránok azért várják egyfajta „mannaként” a vízummentességet, mert abban a tévhitben élnek, hogy azzal szabadon dolgozhatnak Európában – mondta Kacsur.

Foltin Péter, a Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központ osztályvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy sok külföldi, köztük magyar cég is megkeresi őket, a munkaerő külföldre közvetítésében azonban nem tudnak segíteni. A politikai okok mellett az alacsony keresetek is magyarázzák, hogy a szomszédos országban élők tömegével mennek külföldre – becslések szerint a számuk 5 és 8 millió közöttire tehető. Idén januártól ugyan megduplázták, 3200 hrivnyára emelték a minimálbért, de ez még így is nagyon kevés, forintban számolva alig 34 ezer. Az átlagbér Ukrajnában bruttó 6 ezer hrivnya (kb. 65 ezer forint) környékén mozog, de jelentősek a régiós eltérések, Kárpátalján például ennél majd 20 százalékkal kevesebbet lehet keresni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.