Évente 88 millió tonna élelmiszer kerül a kukába az Európai Unióban, amiért elsősorban a háztartások és a feldolgozóipar felelős, miközben az EU területén minden tizedik ember nem jut rendszeresen megfelelő minőségű élelmiszerhez – áll az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának jelentésében. Európában a brit háztartások pazarolják el a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilogramm élelem végzi ott a kukában, ezzel családonként évi 210 ezer forintnyi élelmiszert pazarolnak el. A veszendőbe menő élelem 80 százaléka nem kellene hogy a kukában végezze.
Nyugat-Európában és Amerikában négyszer annyi élelmiszert dobnak ki, mint hazánkban. Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szóvivője azt mondta: Magyarországon háztartásonként 100 kilónyi élelmiszer megy a kukákba, főként gyorsan romlandó húsáru és tejtermékek. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozunk. Ahogy haladunk Európa fejlettebb része felé, egyre nagyobb a pazarlás.
„A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az élelmiszerlánc elején, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban veszik el az élelmiszer nagyobb része – mondta Sczígel Andrea. – A kevésbé korszerű géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező veszteségek. Ahogy egyre fejlettebb egy ország, úgy ez egyre kisebb, a fogyasztóknál viszont egyre emelkedik a pazarlás. Problémát jelentenek a túl nagy elővigyázatossággal meghatározott lejárati dátumok és a szükségtelen túlvásárlás is. Sok étel még fogyasztható, amikor a szavatossági idő lejárta miatt kidobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.”
A megtermelt élelmiszer közel fele vész kárba mindenütt a világon. Hozzávetőleg négymilliárd tonna élelmiszert termel a világ évente, ennek mintegy 30-50 százaléka – 1,2-2 milliárd tonna – soha nem jut el az emberek gyomrába. Eközben világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka.
Tippek a pazarlás ellen
1. Mérje meg, mennyi élelmiszert dob ki – ha tudatosan törődik ezzel, kisebb lesz a felesleg.
2. Tervezzen előre: milyen étkezések lesznek, hányan lesznek, lesz-e ideje főzni, mit szeret a család?
3. A hazavitt élelmiszert tárolja megfelelően, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe.
4. Fagyasszon le minden olyan, romlandó élelmiszert, amit nem tud időben felhasználni!
5. Rendszeresen vizsgálja át a kamrát és a hűtőt! Használja fel a közeli lejáratú termékeket! Használja fel a maradékokat is!
6. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.
7. Ha nincs más lehetőség, és ki kell dobni, legalább komposztáljon!Forrás:
Élelmiszerbank Egyesület
