Az ülésen a képviselők a szakszervezeti vezetők meghallgatása után 11 igen szavazattal és 1 tartózkodással döntöttek a visszavonás mellett, amelyet már a reggeli órákban valószínűsített Kósa Lajos kormánypárti frakcióvezető. A bizottsági ülésen felszólaló Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke egybehangzóan azt kérték a bizottságtól, hogy ne támogassa a javaslatot, mert az szerintük növelné a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Palkovics Imre közölte: azért kérik a javaslat visszavonását, mert már a jelenlegi szabályozás is extrém módon rugalmas lehetőséget biztosít a munkaidő beosztására a Magyarországon tevékenykedő vállalkozásoknak.
Doszpolyné Mészáros Melinda elmondta: a javaslatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán nem egyeztették. Hozzátette: a munkaadók jelentős többsége 2, illetve 3 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, az ettől hosszabb, például 12 hónapos munkaidőkeretet a foglalkoztatók kizárólag kollektív szerződés mellett alkalmazhatják.
A hosszabb munkaidőkeret egyébként nagyon komoly adminisztratív elszámolási terhet jelent a munkaadóknak és a munkavállalóknak is. Többek között ezért mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal élesen bírálta a törvénytervezetet, mivel annak benyújtását nem előzte meg szélesebb körű érdekképviseleti egyeztetés.
Czomba Sándor, a bizottság alelnöke az érdekképviseletek vezetőinek meghallgatása után közölte: jelen formájában, a jelen körülmények között ez a javaslat nem alkalmas arra, hogy betöltse a szerepét, ezért a bizottságtól a javaslat visszavonását kérte. A munka törvénykönyve módosításáról szóló, a munkaidő-szervezést módosító javaslatot a kormánypárti Bánki Erik , a gazdasági bizottság elnöke nyújtotta be Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez. A javaslat értelmében a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónapra emelkedett volna a munkaidőkeret.
