Csütörtökön kezdődött az idei első szúnyogirtás. Ha az időjárás sem lesz mostoha, vasárnapig 28 ezer hektárnyi területet kezelnek a szakemberek – mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. Az elmúlt hetek esős időjárása nyomán az ország több területén megindult a szúnyogok szaporodása, a Szigetközben már nagy szúnyogártalomról lehet beszélni. Éppen ezért Mosonmagyaróvár és Győr térségében kiterjedt szúnyoggyérítést végeznek. A térségben légi és földi módszer együttes alkalmazásával indul a védekezés, kiegészítésül pedig megkezdik a tenyészőhelyeken a lárvák biológiai irtását is.
A turisztikai régiók közül elsőként a Tisza-tó körüli településeken végeznek légi védekezést.
A központi program mellett az önkormányzatok önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést, de idén is jelezhetik a katasztrófavédelem megyei ügyfélszolgálatainál, ha a településükön jelentős szúnyogártalmat tapasztalnak. A szakemberek folyamatosan mérik a szúnyogok egyedszámát, és ha szükségessé válik, a következő hetekben elrendelik a szúnyoggyérítést ott, ahol a helyzet ezt indokolja, már a Balaton egyes településein is.
A légi szúnyoggyérítés az esti órákban zajlik majd, a földi pedig naplementekor kezdődik. A munka így a leghatékonyabb és így jár a legkisebb kockázattal a méhekre.
A szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik. Melegedő időjárásunk, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válása miatt új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos betegségeit terjesztő szúnyogok a felmelegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. Ilyen a fekete-fehér csíkos zebraszúnyog, amely nemcsak éjszaka, hanem fényes nappal is csíp, könnyen fertőződik kórokozókkal, ezért sokszor okoz allergiás reakciót és csúnya bőrkiütést a csípése. Magyarországon 53 szúnyogfaj él, de csak tíz ártalmas és csak a nőstények szívnak vért. Sokkal tovább is élnek: a szúnyogok hímjeinek csak 7–10 napig, de a nőstényszúnyogoknak 4–8 hétig tart az életük.
A 0-s vércsoportosokat csípik
A szúnyogcsípéskor a nőstények szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Az immunrendszer ilyenkor felismeri a szervezetbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és ettől viszkető reakció jön létre. Egy kutatásból kiderült, hogy a 0-s vér a szúnyogok kedvence: kétszer olyan gyakran választanak 0-s vércsoporthoz tartozó áldozatot, mint A-s vércsoportút, amit a legkevésbé kedvelnek.
Ezek a legelterjedtebb vérszívók
Gyötrő szúnyog - Ebből van a legtöbb az országban, picike szúnyog és nem annyira aktív. Jobbára este, napnyugta után támad, és kisebb csípéseket ejt.
Mocsári szúnyog - Növényeken, lárva alakjában telel át, és nevéhez illően főleg a lápos, mocsaras területeken, vízparton lehet találkozni vele.
Oldalfoltos szúnyog - Nem annyira városi fajta, inkább nyílt és hegyvidéki, erdős területeken csíp. Nagyon agresszív és nem csak este támad. A legcsúnyább csípése ennek van.
Balatoni szúnyog - Ez a legnagyobb szúnyog hazánkban. Egy centiméteresre is megnőhet, de nem a legagresszívebb fajta, igaz, ez fejlődik a leggyorsabban, ilyenkor ezzel találkozhatunk leggyakrabban. A Balatonnál van belőle a legtöbb, de az Alföldön nem honos.
