Mind az írek, mind a britek elzárkóznak a határ-visszaállítás gondolatától, az Egyesült Királyság Európai Unióból való távozása azonban ezzel fenyeget. A Brexittel kapcsolatos tárgyalásoknak a letelepedési jogok és a britek lelépési díja mellett a határkérdés a harmadik kulcstémája. A brit Brexit-minisztérium kijelentette, pusztán „rugalmasság és fantázia” szükséges a tárgyaló felek részéről ahhoz, hogy a dilemmát kezeljék, és a továbbiakban is garantálják az Írország és az Egyesült Királyság között az emberek és javak szabad áramlását. Ám az megnehezíti a minden fél számára ideális megoldás megtalálását, hogy a britek távozni akarnak az egységes piacról. Írország EU-biztosa, Phil Hogan a Financial Timesnak adott nyilatkozatában leszögezte, az lenne észszerű, ha a britek maradnának a vámunióban.
A brit kormány nem akar sem fizikai határt, sem vámellenőrzéseket, ehelyett a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekelt – idézi James Brokenshire északír ügyekért felelős minisztert a Bloomberg. A brit politikus hozzátette: a határon átívelő 80 százaléka nem is számít nemzetközi tranzakciónak, hanem csak kisebb üzletekből áll össze, ez pedig azt indokolja, hogy kivételesen kezeljék a vitatott határszakasz ügyét.
Az ír nacionalista Sinn Féin párt viszont irreálisnak tartja a londoni elképzeléseket, mert – mint azt szóvivője, David Cullinane az RTE-nek hangsúlyozta – nem lehet úgy tenni, mintha valaki egyszerre lenne kívül és belül egy vámunión. Az ír kormány is a britekhez hasonlóan mellőzné az úgynevezett „kemény határt”. Becslésük szerint éves szinten több mint 3 milliárd euró értékű az érintett határon átívelő kereskedelem, így mindkét fél gazdasága megsínylené a határellenőrzés visszaállítását. Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar ki is jelentette: nem segítenek az Egyesült Királyságnak a határellenőrzés megszervezésében.
A vita tárgyát egy 500 kilométer hosszú szakasz képezi, amelyen közel 300 hivatalos átkelőhely található, és naponta körülbelül 30 ezren járnak át rajta. Ez az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határszakasza. Az újabb határellenőrzések ráadásul véres történelmi eseményeket is felidéznének: az 1960-as és 1990-es évek közötti erőszakhullám körülbelül 3600 emberéletet követelt, és a konfliktusoknak csupán az 1998-as északír békeszerződéssel tudtak véget vetni.
Rosszul járnak az ingázók
A brit ingázókat és diákhitelt fizető fiatalokat terheli leginkább a kiskereskedelmi árak emelkedése. A múlt hónapban váratlan mértékben lassuló brit ugyan a helyzet javulására is utalhatott volna, ám az árak továbbra is az átlagbéreknél gyorsabban emelkednek. A kiskereskedelmi árak a Brexit-szavazást követően ugrottak meg az növekvő költségei miatt. Az árak megugrása, a fizetések lassú emelkedése és a nyugdíjasok által élvezett kedvezmények tovább növelték a brit fiatalok és idősek között meglévő jövedelemkülönbséget. | VG
