Kvótaper: elutasította a magyar keresetet az Európai Bíróság
Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet
– ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja két év alatt 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személynek e két tagállamból az Unió más tagállamaiba való
áthelyezését.
Szlovákia és Magyarország, amely a Cseh Köztársasághoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban e határozat elfogadása ellen szavazott, azt kérte, hogy
a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot, és egyrészt annak a bizonyítására irányuló indokokra hivatkozik, hogy a határozat elfogadása olyan hibákon alapul, amelyek eljárási jellegűek vagy nem megfelelő jogalap megválasztásához kapcsolódnak,
másrészt pedig arra hivatkozik, hogy a határozat nem alkalmas a migrációs válságra való reagálásra és e tekintetben nem is szükséges.
A Bíróság előtti eljárás során Lengyelország Szlovákia és Magyarország támogatása végett, míg Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és a Bizottság a Tanács támogatása végett avatkozott be.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság teljes egészében elutasította a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket. A Bíróság megállapította, hogy a jogalkotási eljárás csak abban az esetben alkalmazható, amikor arra a szerződések valamely rendelkezése kifejezetten hivatkozik, ilyen pedig szerintük nem volt.
A Bíróság azt is közölte ítéletében, hogy
mivel a megtámadott határozat nem jogalkotási aktusnak minősül, elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvános jellegével összefüggő követelmények (ezek a követelmények ugyanis csak a jogalkotási aktusokra alkalmazandók).
Továbbá a Bíróság kiemelte továbbá azt is:
a megtámadott határozat időbeli hatálya (nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható.
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem volt köteles a megtámadott határozat egyhangúlag történő elfogadására, még úgy sem, hogy közben módosításokat is életbe léptek a döntéssel kapcsolatban, a módosított javaslatot ugyanis a Bizottság két olyan tagjának a közreműködésével hagyta jóvá, akiket a biztosok kollégiuma e tekintetben felhatalmazott.
Végül, a Bíróság megállapította, hogy a Tanács nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megtámadott határozattal követett célkitűzést nem lehetett elérni kevésbé korlátozó intézkedésekkel. Így a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem lépte túl széles mérlegelési mozgásterét, amikor úgy vélte, hogy a 2015/1523 határozatban előírt mechanizmus, amely már 40 000 személy önkéntes alapon való áthelyezésére irányult, nem volt elegendő a migránsok 2015 júliusában és augusztusában bekövetkezett példa nélküli beáramlásának kezelésére.


