Brexit: kedden újabb fejezet kezdődött

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette hivatalosan a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány – az előterjesztés e parlamenti aktusa volt az első olvasati szakasz -, és az alsóház a második olvasatként megtartott kétnapos általános vita után, szeptember 12-én 326-290 arányban elviekben jóváhagyta.

A tervezet vitája keddtől az úgynevezett bizottsági szakaszban folytatódik: a törvényhozók több hónapon át gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják a beterjesztést, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére.

Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg – 19 ezer jogszabály és rendelkezés – átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.

A tervezet előirányozza emellett a brit törvényalkotás kivonását az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.

A tervezethez hatalmas mennyiségű, keddig 186 oldalnyi módosító indítvány érkezett.

Ezek egyikét a kormány terjesztette be a múlt héten, azzal a céllal, hogy a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról szóló jogszabálytervezet mondja ki a kilépés órára pontos időpontját. A kormány módosító indítványa szerint a visszavonási törvénybe bekerülne, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a greenwichi középidő (GMT) szerint 23:00 órakor – a kontinens időszámítása szerint aznap éjfélkor – lép ki az Európai Unióból.

Theresa May miniszterelnök szerint a módosítással a brit kormány „feketén-fehéren” deklarálni kívánja, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én, a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló kétévi időtávlat utolsó napján mindenképpen kilép az EU-ból.