Csúcsot döntött a magyarok vásárlási kedve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsúcsot döntött idén a magyar fogyasztók bizalmi indexe 2017 harmadik negyedévében. A magyar eredmény 6, míg az európai 2 ponttal emelkedett. A globális fogyasztói bizalmi index jelenleg egypontos növekedéssel 105-ön áll – derül ki a Nielsen közleményéből.
A korábbi európai negyedéves adatokhoz hasonlóan a régió fogyasztói bizalom mértéke változatos képet mutat: Dánia jár az élen 115 ponttal, míg Ukrajna 58 ponttal sereghajtó.
Amennyiben a közép-kelet-európai régiót vesszük górcső alá, azt látjuk, hogy Lengyelország a kontinens harmadik legbizakodóbb országa.
Csehország és Románia szintén az európai átlag fölötti optimizmusról tesz tanúbizonyságot (Csehország értéke megegyezik a a 2017 második negyedévi pontszámmal, Románia 3 ponttal marad el az előző negyedévhez képest), de nem lógatják az orrukat az osztrák szomszédok sem.
A közlemény kiemeli: Szlovákia hozza a kontinens átlagát 87 ponttal.
A korábbi eredményekhez hasonlóan, a bizalmi index három kérdése közül a magyarok legderűlátóbban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók több mint egyharmada véli jónak vagy kitűnőnek. Ez hat százalékpontos emelkedés 2017 második negyedévéhez képest. Az európai átlag, egypontos emelkedéssel, jelenleg 45 százalék.
Optimistán állunk a munkahelyi kilátásokhoz is: a következő tizenkét hónapot illetően honfitársaink 33 százaléka pozitív a témában, ami öt százalékpontos növekedés az előző negyedévi adatokkal szemben. Ezzel közelítünk az európai átlaghoz, ami 40 százalék – derül ki a Nielsen közleményéből.
A magyar fogyasztók vásárlási kedve 4 százalékponttal 28 százalékra emelkedett az előző negyedévhez képest, vagyis a felmérés időszakában a válaszadók több mint negyede nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban. Viszonyításul: az európai átlag 37 százalék.
A felívelő hazai fogyasztói bizalom egyik alapját a növekvő reálbérek jelentik. Az emelkedő bizalom, költési hajlandóság és képesség pedig egyértelműen jelentkezik a kiskereskedelemben tapasztalható fellendülésben
– mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.
Bizonyíték erre, hogy a napi fogyasztási cikkek értékbeli bővülése általános, ha különböző mértékben is, de minden csatornát és kategóriatípust érint.
A globális Nielsen-felmérés körbejárja azt is, hogy a lakhatási költségeken túl megmaradó pénzt mire fordítjuk: Európában a válaszadók több mint harmada félreteszi pénzét. Nyaralásra és divatra 36-36 százaléknyian költenek. Honfitársainknál valamelyest máshogy alakul a lista: megtakarítási céllal 100-ból 34-en tesznek félre, lakásfelújításra-csinosításra a magyarok negyede, míg nyaralásra 23 százalék költ. Az adósságrendezés a válaszadók több mint egyötödénél jelenik meg válaszként. Tízből három embernek (28 százalék) nincs szabadon felhasználható pénze (Európában ez átlagosan 18 százalék) - derül ki a Nielsen közleményéből.
