Új jogszabályokat hoz a január

Az eljárások gyorsabbá és szakszerűbbé válását célozza a január 1-jén életbe lépő új polgári perrendtartás (pp), melyet a január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az új eljárási törvény a perindítási szakban az eddiginél jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset elkészítését írja elő.

A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése. Csak ezután kezdődhet el az érdemi tárgyalás, a bizonyítás, melyben már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra csak kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott.

Az új pp szerint törvényszéken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon a nélkül is. Aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra ugyanakkor jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.

Megújul a közigazgatási perrendtartás is

Az új közigazgatási perrendtartás jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét és a közigazgatási bírói döntések végrehajtása terén megnyitja az utat a közigazgatási szervet, illetve akár személy szerint annak vezetőjét sújtó bírságolás előtt. A Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartás január 1-jei életbe lépése nyomán nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó szervek közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. A közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt is indítható per.

Főszabályként a közigazgatási cselekménytől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet majd pert indítani. Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot szabhatnak ki, nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.

Önálló magyar közigazgatási perrendtartás korábban nem létezett,

az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották.

A magyar közigazgatási bíráskodás 1883-ban jött létre, a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően felszámolták a hatósági döntések elleni bírósághoz fordulás jogát. A közigazgatási bíráskodás 1991-ben született újjá Magyarországon. Az adóhatósági, építésügyi vagy közbeszerzési döntésektől a médiahatósági, vagy versenyhivatali ügyeken át a környezetvédelmi hatósági határozatokig mintegy kétszáz ügycsoportban lehet bírósághoz fordulni a hatósági határozatok ellen.