Bogányi-zongorát adományozott a finn államnak a függetlenség kikiáltásának századik évfordulójára a magyar állam. Az ünnepélyes átadásra december elején került sor, a két állam házelnökeinek megbeszélését követően. – Finnország tiszteletet és elismerést vívott ki magának a nagyvilágban. A két ország viszonyában a zenének különösen kiemelt szerepe van, az ottani élénk érdeklődés nyomán a hetvenes–nyolcvanas években számos magyar zenész és zeneoktató telepedett le Finnországban – fogalmazott Kövér László az eseményen.
Forrás: MTI | Fotós: Máthé Zoltán
– Bogányi Gergely forradalmian új zongorát alkotott, amelyen minden korábbinál tisztábban, zengőbben szólalhatnak meg a zongorairodalom remekei. A hangszer megtestesíti azt is, ami lassan összeforrt Finnország nevével, a túlzásokat mellőző, letisztult, elegáns, újító formatervezést – méltatta a házelnök a különleges hangszert. Maria Lohela, a finn parlament elnöke szerint Bogányi Gergely egyedülálló hangszerével a szabadságot sikerült megfogalmazni, a zongora hangjain keresztül ezt élhetjük meg.
A hangszer megalkotója, Bogányi Gergely már négyévesen zongorázott, nem sokkal később zongoraversenyeket nyert, tízévesen pedig felvették a Zeneakadémia előképző „különleges tehetségek osztályába”. 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre. Tanult a helsinki Sibelius Akadémián is.
A hangszert 2015 elején mutatták be a nagyközönségnek, csaknem egy évtizedes fejlesztőmunka eredményeként. Az egyedi formájú és felépítésű zongora kivitelezésében többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működött közre. Az erre a célra létrejött nógrádi Zengafons Kft. magántőkével indult, de jelentős forrásokat kapott az Új Széchenyi Tervből, a Magyar Nemzeti Banktól és az Emberi Erőforrások Minisztériumától is. A karbonkompozitból készült rezonáns (hangzófenék) ellenállóbb a környezet változó hatásaival szemben és tartósabb is, ami a modern hangszerek esetében elsődleges szempont. Az új anyag egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít, ugyanakkor jelentősen megnövekedett lecsengési időt is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi zongorák szép, barátságos hangzását idézve szólaljon meg.
A top 3 húros
Bár a Bogányi-zongorának kétségtelenül borsos ára van, a világ legdrágább zongoráihoz képest szinte elenyésző a 65 millió forintos összeg. Az OnlinePianist összeállítása szerint 1,9 millió dollárt (506 millió forint) ér a Steinway & Sons (RED) hangversenyzongorája, amelyet nem más, mint a U2 frontembere, Bono álmodott meg, a kivitelezés pedig Sir Jonathan Ive és Marc Newson tervezők munkája. A hangszert később egy New York-i jótékonysági aukción árverezték el.
Nincs se arany berakás, se egyéb drága díszítés a világ második legdrágább zongoráján. Az egyszerű, barna fából készült darab mégis aranyat ér, mivel maga a legendás John Lennon játszott rajta. A szintén Steinway modell 2,3 millió dollárt (612 millió forint) ér, és állítólag ezen a hangszeren komponálta a néhai Beatles-tag az Imagine-t. A zongorát 2000-ben az azóta szintén eltávozott George Michael vette meg a fenti összegért.
A világ legdrágább zongorája egy igazi különlegesség: a Heintzman kristályzongoráját a pekingi olimpiai játékok megnyitóján mutatták be 2008-ban, akkor csaknem egymilliárd ember hallgathatta élőben megszólalni. A kanadai zongorakészítő cég hangszere ezután egy árverésen talált gazdára rekordösszegért. Új tulajdonosa 3,2 millió dollárt (852 millió forintot) fizetett érte.
