A biztos aláhúzta, abban az időszakban, amikor a britek elhagyják az Európai Uniót, az uniónak meg kell mutatnia, hogy cselekvésre képes, ezért a többéves pénzügyi keretről folytatott megbeszéléseken egyetértésre kell törekednie.
Ez jelzés lenne az autokrata Ankarának és Moszkvának, de a Fehér Ház bizonyos szárnyai számára is
– tette hozzá.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a konferencia első napján, hétfőn kijelentette, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése miatt növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az következő költségvetési ciklusában. A befizetések növelését sürgette Oettinger is, hozzátéve, hogy elégséges lenne a jelenlegi 1 helyett 1,1 százalékos emelés is.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában kijelentette,
Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.
Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százaléka. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89-át tették ki.
Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.
