Az avatón Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a lovardát a lovasok Országházának nevezte, amelynek feladata szavai szerint, hogy a jövőt építő nagy események helyszíne legyen, és az ország erejét szimbolizálja.
Sokkal több ez, mint egy lovarda, hiszen ez a Nemzeti Lovarda, sőt, a nemzet lovardája
– fogalmazott a 2009 óta elnök Lázár Vilmos. Emlékeztetett arra, hogy 2002 után veszélybe került a létesítmény, és csak a lovas társadalom összefogásával sikerült megmenteni. A 2010 előtti éveket az értékmentés időszakának nevezte, „a Nemzeti Lovarda ugyanis az ingatlanspekulánsok célkeresztjébe került, és az ország akkori vezetői is megadták a támogatást ezekhez a törekvésekhez, sőt gyorsan cselekedni akartak”.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
„A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó akkor fát ültetett, és ezzel is ráirányította a figyelmet közös ügyünkre” – emelte ki Lázár Vilmos. Felidézte, hogy az értékmentést követően elindulhatott a programalkotás és az érdemei munka: létrehozták a lovaságazatot egységként kezelő Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelyről 2012 márciusában kormányhatározat is született.
„A Nemzeti Lovardán kívül is számos lovasiskola és lovaslétesítmény épült az országban, megváltozott a sportágunk társadalmi megítélése, egyre szélesebb lett a tömegbázis, szemléletváltás és szakmai megújulás történt” – sorolta az elmúlt években elért eredményeket az elnök, aki szerint ezeket mindennél ékesebben a megújult Nemzeti Lovarda bizonyítja.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor: A magyarokban megmaradt a lovas nemzeti lelkület
Szeretjük Magyarországot, szeretjük a kultúránkat, ezért szeretjük a lovainkat is – hangoztatta Orbán Viktor a Nemzeti Lovarda átadásán. A kormányfő szavai szerint a magyarokban megmaradt a lovas nemzeti lelkület, ami a lovas társadalomnak köszönhető.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy noha a ló ma már ritkábban látható a mindennapi életben, de a szabály maradt a régi: mindenkinek akkora a becsülete, ahogy a lovaival bánik. Kifejtette: senki sem tudhatja pontosan, hogy a magyarok ősei hogyan is érkeztek a Kárpát-medencébe, de az biztos, hogy mindent tudtak a lovakról, és a lovaik is mindent tudtak róluk.
Be is nyargalászták együtt Európát a feje búbjától a sarkáig, a mai Belgiumtól az Ibériai-félszigetig és a Balkánig
– mondta, hozzátéve: nem zárható ki, hogy „azért maradtunk végül itt, a Kárpát-medencében, mert a sztyeppék szabadságához szokott lovaink ezen a helyen érezték magukat a legjobban”.
A képre kattintva galéria nyílik!
A Keleti pályaudvar tőszomszédságában, a Kerepesi út mellett található 4,5 hektáros alapterületű lovasközpont 1878-ban épült, a második világháborúban megrongálódott, most a felújítással együtt bővítették is. Az új lovardában helyet kapott egy négyévszakos pálya, egy díjugrató pálya, egy gyakorlópálya, két fedeles lovarda, négy karám, 176 istálló, jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelő, valamint több iroda, raktár, konferenciaterem és szociális helyiség.
A beruházás keretén belül nem csak megújultak, de funkciójukat tekintve bővültek is a lovarda egyes részei, például a műemléki védettségű főépület, amely visszanyerte klasszikus klubház jellegét, továbbá egy 770 négyzetméteres Tudásközpont is épült, konferenciatermekkel és irodákkal.
