Az idősödő társadalom nem feltétlenül jelent elöregedő társadalmat – mondta előadásában Rudas Tamás szociológus, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója. 2050-re Európa lakosságának várhatóan a negyede 65 év feletti lesz.
Az idősödő társadalmak világméretű trendje szerint azonban a korábban idősnek tekintett korosztályok a mai társadalmak aktív tagjai, és a gazdasági és társadalmi szerepük is jelentős. Tőlünk nyugatra már létezik egy új fogalom, a Silver Economy, vagyis ezüst gazdaság, amely az „ősz hajú” embereket és az általuk nyújtott gazdasági szolgáltatásokat takarja.
Forrás: AFP/Lennart Preiss
Egy brit bank tanulmánya szerint az elmúlt évtizedben 140 százalékkal nőtt azon cégek száma, amelyek tulajdonosai 65 év felettiek, eközben a 26–34 év közöttiek kezében lévő cégek száma csupán 23 százalékot emelkedett. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a 65 év felettiek gazdasági aktivitása jelentősen erősödött, ide értve az üzleti tevékenységüket és a fogyasztásukat is. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 25 évben az életkörülmények javulásával gyorsan nőtt a születéskor várható élettartam is. Magyarországon egy átlagos, 65 év feletti nő 1989-ben még további 15,5 évre számíthatott, 2015-ben már 18-ra.
A várható élettartam szempontjából térben is nagy különbségek vannak, és nemcsak az egyes országok között, hanem egyazon városon belül is. Ez is azt támasztja alá, hogy az életmód, a jólét a legfontosabb befolyásoló tényező. Például egy Budapest VIII. kerületében élő férfi várható élettartama 69,9 év, míg egy XII. kerületben élő férfié 77,6 év. Ez csaknem 10 százalékos eltérés. Nőknél is nagy a különbség: míg egy VIII. kerületben élő nő várható élettartama 76,5 év, addig a XII. kerületben élőé 81,8 év. A nagy területi egyenlőtlenségek a jómódban, a gazdasági aktivitásban és az életmódban meglévő különbségekkel magyarázhatók.
Mint Rudas Tamás elmondta, a mostani időskorúak jobban is vigyáznak az egészségükre, mint a néhány évtizeddel korábban élők, náluk jóval aktívabb életmódot folytatnak, tovább és magasabb életszínvonalon élnek, egészségesebbek, és nyugdíjas korukban is gazdaságilag aktívak maradnak. Így a jövőben az idős korosztály tagjainak nyugdíj- és egyéb ellátásigénye nem vezethető le a múltbeli és mai idősek igényeiből.
