A tárcavezetők brüsszeli tanácsülésén elfogadott közös nyilatkozatban hangsúlyozták, a legutóbbi fejlemények nyomán még messzebb került a venezuelai belpolitikai válság tárgyalásos rendezésének a lehetősége. Rámutattak, hogy
az elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nem tartották tiszteletben a politikai sokszínűség, az átláthatóság, a demokrácia, a jogállamiság követelményeit, így az eredmény „nélkülöz minden hitelességet”.
Kiemelték, komoly akadályokat gördítettek az ellenzéki pártok részvétele elé, kiegyensúlyozatlan volt a választási bizottság összetétele, igazságtalan feltételek uralkodtak, ráadásul számos szabálytalanságról érkezett bejelentés.
Fotó: AFP
Az uniós külügyminiszterek végezetül újabb célzott büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba a venezuelai rezsim egyes tisztségviselői ellen. Bennfentes források szerint ugyanakkor Nicolás Maduro elnök valószínűleg nem kerül majd fel a szankciós listára. A korlátozásokról várhatóan június 25-én születik majd hivatalos döntés.
Michael Roth német külügyi államminiszter rövid sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.
Május 20-án alacsony részvétel mellett ugyan, de a hivatalban lévő elnök, az 55 éves Nicolás Maduro a voksok 68 százalékával győztesen került ki a megméretésből. Az amerikai alelnök kijelentette, hogy a választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, ezért szerinte a választási eredmény is törvénytelen.
Venezuela a világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, mégis csődközeli állapotba került Nicolás Maduro vezetése alatt.
