Évente kétezer-ötszázan szereznek iskolai végzettséget a börtönökben

Mint írták, idén közel 700 fogvatartott folytat általános iskolai, több mint 1000 középiskolai, 16 pedig felsőfokú tanulmányokat. Az OKJ-s szakvégzettséget adó képzésekben résztvevő fogvatartottak száma meghaladja a 700-at.

Hozzátették: a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül

évente átlagosan mintegy 2500-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget.

Az érettségi vizsga a börtönökben is ugyanúgy zajlik, mint a civil életben, a fogvatartotti tanulók ugyanabban az időpontban kezdik el és addig is végezhetik a feladatok kidolgozását, mint a civil diákok. A különbség abban mutatkozik, hogy nem ünneplőben és iskolapadban ülve, hanem egy börtön tantermében, formaruhát viselve adnak számot tudásukról – írták a közleményben.

A BVOP közlése szerint amíg az 1980-as években a börtönökben lévő analfabéták aránya több mint 15 százalék volt, addig

ma már ez az arány kevesebb, mint 1 százalék, ez pedig annak a következetes és egységes oktatási koncepciónak köszönhető, amely az elmúlt években jellemezte a büntetés-végrehajtási szervezetet.

Az új büntetés-végrehajtási kódex még nagyobb hangsúlyt fektet a fogvatartottak egyéniesítésére és reintegrációjára, hiszen ennek egyik legfontosabb eleme az oktatás biztosítása és a piacképes szakképzések megszervezése – jegyezték meg.

A közlemény szerint az általános iskola és az érettségi mellett a fogvatartottak számára olyan hiányszakmákban igyekszik a büntetés-végrehajtás gyakorlatorientált képzést biztosítani, amely

javíthatja a szabadulás utáni munkaerőpiaci esélyeiket.

Az elítéltek körében a legkeresettebb szakma a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, a kőműves és a burkoló.